A lassú turizmus megvalósításának modellje a sarudi Élményfalu példája alapján
DOI:
https://doi.org/10.14267/TURBULL.2024v24n2.6Kulcsszavak:
lassú turizmus, vidékfejlesztés, Tisza-tó, sarudi ÉlményfaluAbsztrakt
A lassú turizmus népszerűsége hazánkban is egyre inkább nő. Az utazók visszavágynak a természetbe, a természetes közegbe, ahol kiszakadva a mindennapok rohanó világából, megtapasztalhatják a hagyományos életmódot és a helyi kultúrát. A lassú turizmus lehetőséget ad az elmélyülésre és egy régi-új életstílus megismerésére. A lassú turizmus egy fenntartható turizmusformát képvisel, ami az élettempó lassítására és a helyi kultúra, természet, gasztronómia és közösség felfedezésére összpontosít. Ennek az élményutazási megközelítésnek a célja a testi, a lelki és a mentális feltöltődés, az ökológiai lábnyom minimalizálásával. Tanulmányunk bemutatja, hogy a sarudi Élményfaluban a lassú turizmus megvalósításával hogyan építenek a helyi erőforrásokra és a helyi lakosok bevonására, amivel erősítik a település identitását, ugyanakkor az utazók igényeihez igazodva minőségi élményt nyújtanak az oda érkezőknek.
Hivatkozások
BALABAN, E. – CSAPODY B. (2023): A „lassú mozgalom” főbb irányvonalai – Turizmus, étkezés és városirányítás. In: Keller K. (szerk.): A turisztikai niche termékek. Akadémiai Kiadó, Budapest.
BALABAN, E. – KELLER K. (2023): A lassú turizmus szakirodalmi áttekintése. Turizmus Bulletin. 23(2). pp. 47–57. https://doi. org/10.14267/TURBULL.2023v23n2.5
BENJAMIN, S. – DILLETTE, A. – ALDERMAN, D. H. (2020): “We can’t return to normal”: committing to tourism equity in the post pandemic age. Tourism Geographies. 22(3). pp. 476–483. https://doi.org/10.1080/14616688.202 0.1759130
CAFFYN, A. (2015): Advocating and Implementing Slow Tourism. Tourism Recreation Research. 37. pp. 77–80. DOI:10.1080/02508281.2012.11081690
CAFFYN, A. (2012): Advocating and implementing slow tourism. Tourism Recreation Research. 37(1). pp. 1–4. https://doi.org/10.1080/02508281.2012. 11081690
CONWAY, D. – TIMMS, B. F. (2010): Re-branding alternative tourism in the Caribbean: The case for ’slow tourism’. Tourism and Hospitality Research. 10(4). pp. 329–344. DOI: 10.1057/ thr.2010.12
DÁVID L. – TÓTH G. – BUJDOSÓ Z. – HERNECZKY A. (2007): A turizmus és a regionális versenyképesség kapcsolatának mutatói a Mátravidék példáján keresztül. Észak Magyarországi Stratégiai Füzetek. 4(1). pp. 3–20.
DICKINSON, J. – LUMSDON, L. (2010): Slow Travel and Tourism. Routledge. EL ARCHI, Y. – BENBBA, B. – NIZAMATDINOVA, Z. – ISSAKOV Y. – VARGÁNÉ G. I. – DÁVID L. D. (2023): Systematic literature review analysing smart tourism destinations in context of sustainable development: current applications and future directions. Sustainability. 15(6). 5086. doi.org/10.3390/su15065086
GONDA, T. – ANGLER, K. – CSÓKA, L. (2021): The Role of Local Products in Tourism. European Countryside. 13(1). pp. 91–107. https:// doi.org/10.2478/euco-2021-0006
MATOS, R. (2004): Can “ slow tourism” bring new life to Alpine regions? In: K. Weimar, K. – Mathies, C. (eds): The tourism and leisure industry: Shaping the future. pp. 93–104. New York, NY: Routledge.
NAGY, B. – GABOR, M. R. – BACOŞ, I. B. – KABIL, M. – ZHU, K. – DÁVID, L. D. (2023): Google and Apple mobility data as predictors for European tourism during the COVID-19 pandemic: A neural network approach. Equilibrium. Quarterly Journal of Economics and Economic Policy. 18(2). pp. 419–459. https://doi. org/10.24136/eq.2023.013
PARK, E. – KIM, S. (2016): The potential of Citta slow for sustainable tourism development: enhancing local community’s empowerment. Tourism Planning & Development. 13(3). pp. 351–369. https://doi.org/10.1080/21568316.2015.1114015
PÉCSEK B. (2014): Gyorsuló idő, lassuló turizmus: a lassú turizmus modellezése. Turizmus Bulletin. 16(1). pp. 3–10.
PETRINI, C. (2007): Slow Food Nation. New York: Rizzoli Ex Libris.
PISKÓTI I. – MARIEN A. – PAPP A. – NAGY K. (2023): Slow és turizmus – a kisvárosfejlesztési alternatíva!? Marketing & Menedzsment. 57. (Különszám EMOK 2). pp. 55–64. DOI: 10.15170/MM.2023.57.KSZ.02.06
PISKÓTI I. – NAGY K. – MARIEN A. – PAPP A. (2022): Desztinációmarketing – Abaúj Stratégia modellalkotó inspirációi. Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok. 7(1). pp. 35–57. DOI: 10.15170/TVT.2022.07.01.03
PRIATMOKO, S. – KABIL, M. – VASA, L. – PALLÁS, E. I. – DÁVID, L. D. (2021): Reviving an Unpopular Tourism Destination through the Placemaking Approach: Case Study of Ngawen Temple, Indonesia. Sustainability. 13(12). 6704. https://doi.org/10.3390/su13126704
TÓTH N. – KASZÁS N. – KELLER K. (2018): Turizmus a helyi termékek nyomában, avagy egy határon átnyúló tematikus út kialakításának lehetőségei. Marketing & Menedzsment. 52(2). pp. 47–58.
TÓTH, G. – DÁVID, L. D. – VASA, L. (2014a): A közlekedés szerepe az európai turisztikai áramlásokban. Területi Statisztika. 15(2). pp. 160–176. https://doi.org/10.3986/AGS54205
TÓTH, G. – DÁVID, L. D. – VASA, L. (2014b): The role of transport European tourism flows. Acta Geographica Slovenica. 54(2). pp. 311–320. https://ojs.zrc-sazu.si/ags/article/view/1915
VÁRHELYI T. (2019): A Tisza-tó fejlesztésének stratégiai lehetőségei. In: Gyurkó Á. – Somodi Tót O. (szerk.): #Turizmus #szálloda #vendéglátás: jubileumi kiadvány az Eszterházy Károly Egyetem Turizmus Tanszék alapításának 10. évfordulója alkalmából. Eger, Magyarország. Líceum Kiadó. pp. 151–158.
VASVÁRI M. – DÁVID L. – SZABÓ SZ. (2011): A területhasználat néhány változása és következményei a Tisza-tónál. Gazdálkodás. 55(4). pp. 395–406.
