A turizmusfejlesztés helyzet- és teljesítményértékelése a Pécs-Villány turisztikai térségben
DOI:
https://doi.org/10.14267/TURBULL.2024v24n2.5Kulcsszavak:
területi átrendeződés, turisztikai versenyképesség, turizmusfejlesztés, turisztikai teljesítményértékelésAbsztrakt
A tanulmány a Pécs-Villány turisztikai térség helyzetét és teljesítményét vizsgálja a 2018 és 2023 közötti időszakban. A kutatás célja a Covid19-pandémia hatásainak elemzése, a térség területi átrendeződésének feltárása, valamint a turisztikai fejlesztési források mennyiségi és területi eloszlásának vizsgálata. Ezen felül a tanulmány javaslatokat fogalmaz meg a Pécs-Villány turisztikai térség települési szintű lehatárolásának újragondolására. Az eredmények rávilágítanak arra, hogy arányait tekintve a pandémia hatásai az országos átlagtól elmaradó mértékben érintették a térséget, viszont 2023-ban jelentős visszaesés volt tapasztalható az idegenforgalmi szektorban. A kutatás további kiemelt konklúziója, hogy a fejlesztési források hatékonyabb elosztása is kulcsfontosságú lenne a térség kiegyensúlyozott fejlődése érdekében.
Hivatkozások
AUBERT A. (2011a): Turisztikai régiók helyze te a területfejlesztésben. In: Dávid L. (szerk.): Magyarország turisztikai régiói. „Komplex megközelítésű digitális tananyagfejlesztés a közgazdaságtudományi képzési terület tu rizmus alap- és mesterszakjaihoz” TÁMOP-4.1.2- 08/1/A-2009-0051. Pécsi Tudományegyetem, Pécs. pp. 22–26.
AUBERT A. (2011b): A turizmus területi lehatárolásá nak kérdései. In: Dávid L. (szerk.): Magyarország turisztikai régiói. „Komplex megközelítésű digitá lis tananyagfejlesztés a közgazdaságtudományi képzési terület turizmus alap- és mesterszak jaihoz” TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0051. Pécsi Tudományegyetem, Pécs. pp. 1–17.
AUBERT A. – BARCZA A. – GONDA T. – HORVÁTH Z. – PÁLFI A. (2017): Paradigmaváltás(ok) a ma gyarországi turisztikai desztinációk fejleszté sében és menedzselésében. Turizmus Bulletin. 17(1-2). pp. 15–25. https://doi.org/10.14267/ TURBULL.2017v17n1-2.2
AUBERT A. – SZABÓ G. (2007): A Dél-Dunántúli régió turisztikai magterületeinek lehatárolása. Xellum Kft., Budapest. BEDNARSKA, M. A. (2013): Quality of Work Life in Tourism-Implications for Competitive Advantage of the Tourism Industry. Journal of Travel & Tourism Research. 13(1/2). pp. 1–17.
BUJDOSÓ Z. – GYURKÓ Á. – BENKŐ B. (2019): Tourism development in Hungary on the example of Northern Hungary Region. Folia Geographica. 61(2). pp. 86–103.
DÁVID L. – BUJDOSÓ Z. – PATKÓS CS. (2003): A turizmus hatásai és jelentősége a területfej lesztésben. In: Süli-Zakar I. (szerk.): A terület- és településfejlesztés alapjai. Dialog Campus Kiadó, Budapest-Pécs. pp. 431–451.
FEKETE-FÁBIÁN ZS. – JÁNOSI D. (2022): A 2008. és a 2020. évi válság hatása a hazai munkaerő piacra és turizmusra. Területi Statisztika. 62(2). pp. 135–165. https://doi.org/10.15196/TS620201
FEKETE-FROJIMOVICS ZS. – CSILLAG S. – FARKAS J. (2024): A Covid19-pandémia hatása a fogyatékossággal élő emberek foglalkoztatására a vendéglátásban: Tétlenség vagy reziliens épít kezés? Turizmus Bulletin. 24(1). pp. 24–32. https:// doi.org/10.14267/TURBULL.2024v24n1.3
FÎNTÎNERU, A. – FÎNTÎNERU, G. – SMEDESCU, D. I. (2014): Analysis of top destinations in tou rism, according to volume of receipts during 2001-2011. Scientific Papers Series. Management, Economic Engineering in Agriculture and Rural Development. 14(2). pp. 119–122.
FOTIADIS A. – POLYZOS S. – HUAN T-C. (2021): The good, the bad and the ugly on COVID-19 tourism recovery. Annals of Tourism Research. 87(3). pp. 103–117. https://doi.org/10.1016/j.an nals.2020.103117
GÖSSLING S. – SCOTT D. – HALL M. (2020): Pandemics, tourism and global change: a rapid assessment of COVID-19. Journal of Sustainable Tourism. 29(1). pp. 1–20. https://doi.org/10.1080/ 09669582.2020.1758708
GYURKÓ Á. (2020): Az Észak-Magyarország statisz tikai régió idegenforgalmi térszerkezetének általá nos jellemzői és változásai az európai uniós turiz musfejlesztési források tükrében 2004-2019 között. Doktori (Ph.D) értekezés. Debreceni Egyetem, Debrecen.
GYURKÓ Á. – BUJDOSÓ Z. (2017): Turisztikai mag területek lehatárolása az Észak-Magyarország régióban. Acta Carolus Robertus. 7(2). pp. 67–88.
HERNÁNDEZ-MARTÍN, R. – SIMANCAS CRUZ, M. R. – GONZÁLEZ-YANES, J. A. – RODRÍGUEZ-RODRÍGUEZ, Y. – GARCÍA CRUZ, J. I. – GONZÁLEZ-MORA, Y. M. (2016): Identifying micro-destinations and providing statistical information: a pilot study in the Canary Islands. Current Issues in Tourism. 19(8). pp. 771–790. https://doi.org/10.1080/13683500.2 014.916657
HORVÁTH Z. – PÁLFI A. – AUBERT A. (2018): A desztinációfejlesztés hangsúlyainak változá sa a Balaton turisztikai régióban. Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok. 3(3). pp. 44–56.
JÓVÉR V. – BAGDI R. – KÓRÓDI M. (2019): Desztinációk ismertségének vizsgálata a lehatárolás összefüg géseiben. Economica. 10(1). pp. 8–12. https://doi. org/10.47282/ECONOMICA/2019/10/1/4114
KOVÁCS D. – HORECZKI R. (2023): Új jelenségek a baranyai gasztronómiában. Születőben a Mecsek– Völgység–Hegyhát gasztrotérség? Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok. 8(3). pp. 54–69. htt ps://doi.org/10.15170/TVT.2023.08.03.04.
KOVÁCS E. – KISS K. (2018): Turisztikai trendek. Akadémiai Kiadó, Budapest. pp. 1–33.
KOVÁCS L. – KELLER K. – TÓTH-KASZÁS N. – SZŐKE V. (2021): A Covid19-járvány hatá sa egyes turisztikai szolgáltatók működésére: azonnali válaszok és megoldások. Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok. 6(2). pp. 6–24. htt ps://doi.org/10.15170/TVT.2021.06.02
KUPI M. – SZEMERÉDI E. (2022): A magyarok környezettudatos utazással kapcsolatos atti tűdjének és egyes magatartásformáinak vizs gálata a Covid-19 járvány tükrében. Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok. 7(2). pp. 49–71. https://doi.org/10.15170/TVT.2022.07.02.04.
MÉSZÁROS B. – ALPEK B. L. (2020): A Dél Dunántúli Régió imázsa és márka elemei, vendégkörfelmérés tükrében. In: Aubert A. – Mókusné P. A. – Nod G. (szerk.): Esettanulmányok a Dél-Dunántúli Turisztikai Régióból. Pécs: PTE TTK Földrajzi Intézet Turizmus Tanszék. pp. 99–114. MICHALKÓ G. (2023): A turizmus esszenciája. Akadémiai Kiadó, Budapest.
MICHALKÓ G. (2020): A biztonság szerepe a tu rizmus rendszerében. In: Michalkó G. – Németh J. – Ritecz Gy. (szerk.): Turizmusbiztonság. Dialóg Campus Kiadó, Budapest, pp. 15–28.
MICHALKÓ G. (2016): Turizmológia – Elméleti ala pok. Akadémiai Kiadó, Budapest. MTÜ (2014): Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030. Budapest.
NOD G. – MÓKUSNÉ PÁLFI A. – AUBERT A. (2021): Kispadra ültetett desztináció menedzsment a pandémia félidejében(?). Turizmus Bulletin. 21(2). pp. 43–54. https://doi. org/10.14267/TURBULL.2021v21n2.5
PALKOVICS K. (2022): A turizmus és a gazda ság alakulása Magyarországon és az Európai Unióban a Covid-19 árnyékában. Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok. 7(3). pp. 76–89. htt ps://doi.org/10.15170/TVT.2022.07.03.06
RODRÍGUEZ-RODRÍGUEZ, Y. – HERNÁNDEZ MARTÍN, R. (2020): Expert Consensus Versus Statistical Techniques in the Delimitation of Tourism Destinations. Sustainability. 12(6). 2540. https://doi.org/10.3390/su12062540
ROMAN, M. – ROMAN, M. – NIEDZIÓŁKA, A. (2020): Spatial Diversity of Tourism in the Countries of the European Union. Sustainability. 12(7). 2713. https://doi.org/10.3390/su12072713
SPIEGLER P. – NAGY D. – EGYED I. (2023): Opportunities for the touristic utilization of heritage values in Baranya county along the Croatian-Hungarian border/Az örökségi ér tékek turisztikai hasznosításának lehetősé gei Baranyában a horvát–magyar határ men tén. Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok. 8(3). pp. 99–117. https://doi.org/10.15170/ TVT.2023.08.03.07
SZABADOS Y. – MERZA P. (2023): A hozzáférhe tő turizmus – kitekintő Baranya vármegye tu risztikai kínálatának elérhetőségére. Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok. 8(4). pp. 49–62. https://doi.org/10.15170/TVT.2023.08.04.03
SZABÓ A. (2023): A turisztikai térségek jele ne és jövője. A Pécs-Villány turisztikai térség esettanulmánya. Területfejlesztés és Innováció. 16(1). pp. 47–58. https://doi.org/10.15170/terin no.2023.16.01.05
VÉGI S. (2021): Magyarország járási szintű turiszti kai centrumtérségeinek lehatárolása és hazánk kiemelt turisztikai térségeivel történő összeve tése térökonometriai módszerekkel. Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok. 6(3). pp. 44–58. https://doi.org/10.15170/TVT.2021.06.03.03
Internetes források
KSH (2019): Helyzetkép a turizmus, vendéglátás ágazatról, 2019. https://www.ksh.hu/docs/hun/ xftp/idoszaki/jeltur/2019/index.html#%20 terletisszehasonlts Letöltve: 2023. november 15.
KSH (2024): Tájékoztatási Adatbázis. https://statinfo. ksh.hu/Statinfo/haViewer.jsp Letöltve: 2024. március 22.
