A lassú turizmus szakirodalmi áttekintése
DOI:
https://doi.org/10.14267/TURBULL.2023v23n2.5Absztrakt
A tanulmány célja a lassú turizmus szakirodalmi áttekintése, amely során a Scimago és a ScienceDirect adatbázisokban megtalálható Q1 és Q2 szintű folyóiratokban 2010-2021 között angol nyelven megjelent tanulmányok kerültek vizsgálatra. A kutatás során 63 tanulmány vonatkozásában kerültek elemzésre a témakörben született publikációkat tartalmazó folyóiratok, a szerzők száma, a kulcsszavak, a kutatási módszerek, a vizsgált földrajzi kontextus és a témakörök. Elmondható, hogy a lassú turizmus, mint kutatási téma, a Covid19-pandémia alatt vált igazán népszerűvé. A lassú turizmus és a fenntarthatóság kapcsolata erős, a legtöbb releváns tanulmány a Journal of Sustainable Tourism folyóiratban jelent meg. A tanulmányokban a szűrés során használt lassú turizmus, lassú város és cittaslow szavak mellett a fenntartható turizmus, a turisztikai élmény és a Covid19-pandémia kifejezések szerepeltek leggyakrabban kulcsszóként. A témakört több megközelítésből vizsgálták a szerzők, a lassú turizmus és utazás mellett leginkább a viselkedési szándék és a komótos étkezés képezték a keretrendszert.
Hivatkozások
BEKAR, A. – YOZUKMAZ, N. – GÖVCE, M. – SÜRÜCÜ, C. (2015): The Concept of Cittaslow as a Marketing Tool for Destination Development: The Case of Mugla, Turkey. American International Journal of Social Science. 4(3). pp. 54–64.
BENJAMIN, S. – DILLETTE, A. – ALDERMAN, D. H. (2020): “We can’t return to normal”: committing to tourism equity in the post-pandemic age. Tourism Geographies. 22(3). pp. 476 – 48 3. https://doi.org/10.1080/14616688.2020.1759130
BICHLER, B. F. (2021): Designing tourism governance: The role of local residents. Journal of Destination Marketing & Management. 19. 100389. https://doi.org/10.1016/j.jdmm.2019.100389
BREUNIG, M. (2020): Slow nature-focused leisure in the days of COVID-19: repressive myths, social (in)justice, and hope. Annals of Leisure Research. pp. 635–670. https://doi.org/10.1080/11745398.2020.1859390
CAFFYN, A. (2012): Advocating and implementing slow tourism. Tourism Recreation Research. 37(1). pp. 1–4. https://doi.org/10.1080/02508281.2012.11081690
CSAPODY B. – ÁSVÁNYI K. – JÁSZBERÉNYI M. (2022): Gasztroturizmus és fenntarthatóság a Balatonnál – Fogyasztói preferenciák vizsgálata a szezonális és helyi alapanyagok tükrében. Comitatus. 32(240). pp. 93–100.
DICKINSON, J. – LUMSDON, L. (2010): Slow travel and tourism. Earthscan.
DICKINSON, J. – LUMSDON, L. M. – ROBBINS, D. (2011): Slow travel: issues for tourism and climate change. Journal of Sustainable Tourism. 19(3). pp. 281–300. https://doi.org/10.1080/09669582.2010.524704
DIMITROVSKI, D. – STARCEVIC, S. – MARINKOVIC, V. (2021): Which attributes are the most important in the context of the Slow Food Festival? Leisure Sciences. https://doi.org/10.1080/01490400.2021.1967234
ERGÜVEN, M. H. (2011): Cittaslow – Yaşamaya Değer Şehirlerin Uluslararası Birliği: Vize Örneği. Organizasyon ve Yönetim Bilimleri Dergisi. 3(2). pp. 201–210.
ERNSZT I. – TÓTH-KASZÁS N. (2021): Harmóniára való törekvés: A slow food mozgalom. In: Gonda T. (szerk.): A vidéki örökségi értékek szerepe az identitás erősítésében, a turizmus- és vidékfejlesztésben. Orfűi Turisztikai Egyesület. Orfű, Magyarország. pp. 60–66.
EVERINGHAM, P. – CHASSAGNE, N. (2020): Post COVID-19 ecological and social reset: moving away from capitalist growth models towards tourism as Buen Vivir. Tourism Geographies. 22(3). pp. 555–566. https://doi.org/10.1080/14616688.2020.1762119
FULLAGAR, S. – MARKWELL, K. – WILSON, E. (2012): Slow Tourism: Experiences and Mobilities. Channel View, Bristol.
FUSTÉ-FORNÉ, F. – JAMAL, T. (2020): Slow food tourism: an ethical microtrend for the Anthropocene. Journal of Tourism Futures. 6(3). pp. 2 27–233. https://doi.org/10.1108/JTF-10-2019-0120
FUSTÉ-FORNÉ, F. – MICHAEL, N. (2021): Limited tourism: travel bubbles for a sustainable future. Journal of Sustainable Tourism. 31(1). pp. 73–90. https://doi.org/10.1080/09669582.2021.1954654
HOED, W. (2020): Where everyday mobility meets tourism: an age-friendly perspective on cycling in the Netherlands and the UK. Journal of Sustainable Tourism. 28(2). pp. 185–203. https: //doi.org/10.1080/09669582.2019.1656727
IRIMIÁS A. – JÁSZBERÉNYI M. – MICHALKÓ G. (2019): Az innováció szerepe a turisztikai termékfejlesztésben. In: Irimiás A. – Jászberényi M. – Michalkó G. (szerk.): A turisztikai termékek innovatív fejlesztése. Akadémiai Kiadó, Budapest. pp. 9–18.
JÁSZBERÉNYI M. – MISKOLCZI M. (2020): Danube Cruise Tourism as a Niche Product – An Overview of the Current Supply and Potential. Sustainability. 12(11). 4598. https: //doi .org/10.3390/su12114598
KATO, K. – PROGANO, R. N. (2017): Spiritual (walking) tourism as a foundation for sustainable destination development: Kumano-kodo pilgrimage, Wakayama, Japan. Tourism Management Perspectives. 24. pp. 243–251. https://doi.org/10.1016/j.tmp.2017.07.017
KELLER K. – KASZÁS N. – KOVÁCS L. (2022): Turisztikai szolgáltatók válságra való felkészültsége a Covid19 tekintetében. Turizmus Bulletin. 22(4). pp. 26–35. https: //doi.org/10.14267/TURBULL.2022v22n4.3
KREŠIĆ, D. – GJURAŠIĆ (2022): Slow tourism as an immersive travel experience: A bibliometric analysis. Academica Turistica. 15(3). pp. 323–333. https://doi.org/10.26493/2335-4194.15.323-333
KUCUKERGIN, F. N. – OZTURK, Y. (2020): Does slowness bring social change through Cittaslow? International Journals of Tourism Cities. 6(4). pp. 749–767. https: //doi.org / 0 . 1 1 0 8 /IJTC-06-2019-0093
LIN, L. P. – HUANG, S. C. – HO, Y. C. (2020): Could virtual reality effectively market slow travel in a heritage destination? Tourism Management.78. 104027. https://doi.org/10.1016/j.tourman.2019.104027
LIN, L. P. (2017): Industrial tourists’ behavioral intention toward slow travel in Taiwan. Journal of Sustainable Tourism. 25(3). pp. 379–396. https://doi.org/10.1080/09669582.2016.1213848
LIN, L. P. (2018): How would the contextual features of a destination function together with individual factors to enhance tourists’ intention toward ST in Taiwan? Journal of Sustainable Tourism. 26(9). pp. 1625–1646. https://doi.org/10.1080/09669582.2018.1491586
LOSADA, N. – MOTA, G. (2019): ‚Slow down, your movie is too fast’: Slow tourism representations in the promotional videos of the Douro region (Northern Portugal). Journal of Destination Marketing & Management. 11. pp. 140–149. https://doi.org/10.1016/j.jdmm.2018.12.007
MÁTYÁS SZ. (2022): A nemzetközi integrációk és világszervezetek viszonya a koronavírus-járvány gerjesztette turizmusbiztonsági deficithez. In: Michalkó G. – Németh J. – Birkner Z. (szerk.): Turizmusbiztonság, járvány, geopolitika. Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft., Budapest. pp. 9–22.
MAVRIC, B. – OĞRETMENOGLU, M. – AKOVA, O. (2021): Bibliometric Analysis of Slow Tourism. Advances in Hospitality and Tourism Research (AHTR). 9(1). pp. 157–178. https: //doi .org/10.30519/ahtr.794656
MENG, B. – CHOI, K. (2016A): The role of authenticity in forming slow tourists’ intentions: Developing an extended model of goal-directed beh av ior. Tourism Management. 57. pp. 397–410. https://doi.org/10.1016/j.tourman.2016.07.003
OH, H. – ASSAF, A. G. – BALOGLU, S. (2016): Motivations and Goals of Slow Tourism. Journal of Travel Research. 55(2). pp. 205–219. https: //doi .org/10.1177/0047287514546228
PARK, E. – KIM, S. (2016): The potential of Cittaslow for sustainable tourism development: enhancing local community’s empowerment. Tourism Planning & Development. 13(3). pp. 351–369. https://doi.org/10.1080/21568316.2015.1114015
PARK, H. J. – LEE, T. J. (2019): Influence of the ‘slow city’ brand association on the behavioural intention of potential tourists. Current Issues in Tourism. 22(12). pp. 1405–1422. https://doi.org/10.1080/13683500.2017.1391753
PÉCSEK B. (2014): Gyorsuló idő, lassuló turizmus: a lassú turizmus modellezése. Turizmus Bulletin. 16(1). pp. 3–10.
PÉCSEK B. (2018): Slow tourism as the sustainable alternative for developing urban tourism destinations. Doctoral Degree Thesis Summary. Szent István University, Gödöllő.
ROGOVSKA, V. – LACKOVA, A. (2015): From Slow Food to Slow Tourism. International scientific conference „Quality of Tourist Services and Promotion of Healthy Lifestyle”. May 27-28, 2015. The University of Life Sciences in Lublin, Poland.
SERDANE, Z. – MacCARRONE-EAGLEN, A. – SHARIFI, S. (2020): Conceptualising slow tourism: a perspective from Latvia. Tourism Recreation Research. 45(3). pp. 337–350. https: //doi.org/10.1080/02508281.2020.1726614
SHANG, W. – QIAO, G. – CHEN, N. (2020): Tourist experience of slow tourism: from authenticity to place attachment – a mixed-method study based on the case of slow city in China. Asia Pacific Journal of Tourism Research. 25(2). pp. 170–188. https://doi.org/10.1080/10941665.2019.1683047
SHELDON, P. J. (2020): Designing tourism experiences for inner transformation. Annals of Tourism Research. 83. 102935. https: //doi .org/10.1016/j.annals.2020.102935
SIGURÐARDÓTTIR, I. (2018): Wellness and equestrian tourism – new kind of adventure? Scandinavian Journal of Hospitality and Tourism. 18(4). pp. 377–392. https://doi.org/10.1080/15022250.2018.1522718
SINGH, V. K. – SINGH, P. – KARMAKAR, M. – LETA, J. – MAYR, P. (2021): The journal coverage of Web of Science, Scopus and Dimensions: A comparative analysis. Scientometrics. 126. pp. 5113–5142. https://doi.org/10.1007/s11192-021-03948-5
SOLER, I. P. – GEMAR, G. – CORREIA, M. B. (2018): Length of stay for tourists’ inland trips. Journal of Destination Marketing & Management. 10. pp. 49–60. https://doi.org/10.1016/j.jdmm.2018.05.008
SZAKÁLY O. (2019): Gasztroturizmus. In: Irimiás A. – Jászberényi M. – Michalkó G. (szerk.): A turisztikai termékek innovatív fejlesztése. Akadémiai Kiadó, Budapest.
TÓTH-KASZÁS N. – KELLER K. – ERNSZT I. – PÉTER E. (2017): Helyi termék: biztos megélhetés vagy keresetkiegészítés? Gazdálkodás. 61(4). pp. 335–374. https: //doi .org/10.22004/ag.econ.267358
TÓTH-KASZÁS N. – KELLER K. (2018): Turizmus a helyi termékek nyomában, avagy egy határon átnyúló tematikus út kialakításának lehetőségei. Marketing & Menedzsment. 52(2). pp. 47–58.
WALKER, T. B. – LEE, T. J. (2021): Contributions to sustainable tourism in small islands: an analysis of the Cittàslow movement. Tourism Geographies. 23(3). pp. 415–435. https: //doi.org /10.1080/14616688.2019.1654539
WEN, J. – KOZAK, M. – YANG, S. – LIU, F. (2020): COVID-19: potential effects on Chinese citizens’ lifestyle and travel. Tourism Review. 76(1). pp. 74–87. https://doi.org/10.1108/TR-03-2020-0110
WILSON, S. – HANNAM, K. (2017): The frictions of slow tourism mobilities: Conceptualising campervan travel. Annals of Tourism Research. 67. pp. 25–36. https://doi.org/10.1016/j.annals.2017.07.021
WONDIRAD, A. – KEBETE, Y. – LI, Y. (2021): Culinary tourism as a driver of regional economic development and socio-cultural revitalization: Evidence from Amhara National Regional State, Ethiopia. Journal of Destination Marketing & Management. 19. 100482. https: //doi.org/10.1016/j.jdmm.2020.100482
XIAO, Y. – WATSON, M. (2019): Guidance on Conducting a Systematic Literature Rev iew. Journal of Planning Education and Research. 39(1). pp. 93–112. https: //doi .org/10.1177/0739456X17723971
Internetes források
CITTASLOW TÜRKIYE (2022): Cittaslow uyelik sureci ve kriterler. https://cittaslowturkiye.org/uyelik-sureci-ve-kriterler, Letöltve: 2022. június 29.
SLOW FOOD (2015): Slow Food History. https: //www.slowfood.com/about-us/our-history, Letöltve: 2022. június 4.
UNWTO (2020): Worst year in tourism history with 1 billion fewer international arrivals. https://www.unwto.org/news/2020-worst-year-in-tourism-history-with-1-billion-fewer-international-arrivals, Letöltve: 2022. május 11.
