A müncheni sörkultúra és turizmus helyzete napjainkban – A Hofbräuhaus kritikai elemzése a Covid19-járvány első hullámát követően
DOI:
https://doi.org/10.14267/TURBULL.2022v22n2.4Kulcsszavak:
München, Németország, gasztronómia, sörturizmus, Covid19-járványAbsztrakt
A bajorok szeretik a hagyományaikat, tisztelik és nagy becsben tartják őket. Ugyanilyen alázattal viseltetnek kultúrájuk minden része, így a gasztronómia iránt is. A helyiek, hasonlóan a magyarokhoz, kedvelik a jó ételeket és italokat, illetve különösen büszkék a sörükre. Münchenben a legjobb lehetőség a bajor gasztrokultúra megismerésére egy klasszikus sörház, a Hofbräuhaus, meglátogatása. A 2020-as év a koronavírus miatt senkinek sem alakult a tervei szerint. Münchenben az első, majd a második hullám alatt, több hétig kényszerültek bezárni a vendéglátóhelyek, és a nehéz napok után sem tért vissza az élet a megszokott kerékvágásba. Kutatásunk eredményeként – a Hofbräuhaus példáján keresztül – szeretnénk bemutatni a müncheni sörkultúra és turizmus helyzetét a Covid19-járvány első hullámát követő hónapokban.
Hivatkozások
ADMAS, J. – BARRETT, M. (2010): 400 kulinarische Reisen, die Sie nie vergessen werden. Von der Auvergne bis zum Zuckerhut. National Geographic Deutschland, Hamburg.
ALONSO, A. D. – SAKELLARIOS, N. – BRESSAN, A. (2017): Stakeholders and Craft Beer Tourism Development. Tourism Analysis. 22(1). pp. 45–58. https://doi.org/10.3727/108354217X14828625279690
BALÁZS É. (főszerk.) (2016): Larousse gasztronómiai lexikon. Geopen Könyvkiadó, Budapest.
BENE ZS. – PISKÓTI I. (2019): A narancsborok nyújtotta lehetőségek a szlovén, a horvát és az olasz gasztronómiai turizmusban. Turizmus Bulletin. 19(4). pp. 23–31.
BIER- UND OKTOBERFEST-MUSEUM (2020): Kiállított tablók/ismertetők/plakátok anyaga.
BUJDOSÓ Z. – KOVÁCS GY. – KEREKESNÉ MAYER Á. (2016): A sörturizmus mint a gasztroturizmus új terméke. In: Rátz T. – Füreder B. (szerk.): Gasztronómia és turizmus. Válogatott tanulmányok. Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár. pp. 110–127.
BUJDOSÓ Z. – SZŰCS C. (2012): A new way of gastronomic tourism: Beer tourism. Acta Turistica Nova. 6(1). pp. 5–20.
CSAPÓ J. – WETZL V. (2015): A sör és a sörút, mint turisztikai attrakció megjelenési lehetősége az idegenforgalomban Magyarországon – esélyek és lehetőségek. Modern Geográfia. 4. pp. 1–14.
CSAPÓ J. – PINTÉR R. – WETZL V. (2016): A sörgyártás, mint ipari örökség turisztikai hasznosítási lehetőségeinek esélyei Magyarországon – az első lépések. Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok. 1(2). pp. 18–33.
DOMINÉ, A. – RÖMER, J. – DITTER, M. (1999): Culinaria. Europäische Spezialitäten. Könemann, Köln.
DREISBACH, J. (2016): Craft Beer. Geschichte, Biersorten, Brauereien. Komet Verlag GmbH, Köln.
EVERETT, S. (2016): Food and Drink Tourism: Principles and Practice. SAGE Publications Ltd, London.
FÜREDER B. – IRIMIÁS A. – MICHALKÓ G. (2011): Az ízek összehoznak: Szicília gasztroturizmusa. In: Michalkó G. – Rátz T. (szerk.): A turizmus dimenziói: humánum, ökonómikum, politikum. Turizmus Akadémia 5. Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár. pp. 97–107.
FÜREDER B. – RÁTZ T. (2016): Helyek és ízek találkozása – A gasztronómia és a turizmus kapcsolatrendszere. In: Rátz T. – Füreder B. (szerk.): Gasztronómia és turizmus. Válogatott tanulmányok. Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár. pp. 10–23.
GONDA T. – KAPOSI Z. – RAFFAY Z. – VARGA G. (2020): A vendéglátás jövője. PTE KTK Marketing és Turizmus Intézet, Pécs.
HARRINGTON, R. J. – VON FREYBERG, B. – OTTENBACHER, M. C. – SCHMIDT, L. (2017): The different effects of dis-satisfier, satisfier and delighter attributes: Implications for Oktoberfest and beer festivals. Tourism Management Perspectives. 24. pp. 166–176. https://doi.org/10.1016/j.tmp.2017.09.003
HEINZELMANN, U. (2016): Was is(s)t Deutschland. Tre Torri Verlag GmbH, Wiesbaden.
HOFBRÄUHAUS IN STICHPUNKTEN (2020): A Hofbräuhaus hivatalos sajtóanyaga, pdf. Rendelkezésre bocsátotta: Tobias Ranzinger, Sajtóreferens Hofbräuhaus.
HORN, E. (1980): Bayern tafelt, Von Essen und trinken in Altbayern, Franken und Schwaben. Prestel-Verlag, München.
HÖLKER, W. (1982): Bayerische Küchenschätze. Verlag Wolfgang Hölker, Münster.
IMBACH, J. (2018): Als die Armen Austern aßen. Kurioses aus der Geschichte der Küche. Marix Verlag, Wiesbaden.
KOVÁCS G. – VÉTEK GY. (2008): Sörtéka. Habos kalandozások a világ körül. Aréna 200 Kiadó, Budapest.
KÖNYVES E. – VARGÁNÉ CSOBÁN K. (2015): Gasztronómia és turizmus. Debreceni Egyetem, Debrecen.
METZGER, C. (2009): Culinaria Deutschland. Küche, Land, Menschen. H. F. Ullmann, Köln.
MEUTH, M. – NEUNER-DUTTENHOFER, B. (2006): Bayern, Küche Land und Leute. Weltbild GmbH, Augsburg.
PETER, P. (2009): Kulturgeschichte der deutschen Küche. C. H. Beck, München.
PILS, I. (2013): Deutsche Biere: Biermarken, Sorten & Brautraditionen. BuchVertrieb Blank, Vierkirchen.
PECHLANER, H. – RAICH, F. – FISCHER, E. (2009): The role of tourism organi¬zations in location management: the case of beer tourism in Bavaria. Tourism Review. 64(2). pp. 28–40. https://doi.org/10.1108/16605370910963509
PEZZI, M. G. – FAGGIAN, A. – REID, N. (eds) (2020): Agritourism, Wine Tourism, and Craft Beer Tourism: Local Responses to Peripherality Through Tourism Niches. Routledge, London.
PLUMMER, R. – TELFER, D. – HASHIMOTO, A. – SUMMERS, R. (2005): Beer tourism in Canada along the Waterloo-Wellington ale trail. Tourism Management. 26(3). pp. 447–458. https://doi.org/10.1016/j.tourman.2003.12.002
RÁTZ T. – KISS R. (2016): Élményteremtés a sörturizmusban – A Guinness Storehouse és a Heineken Experience látogatóközpontok összehasonlító elemzése. In: Rátz T. – Füreder B. (szerk.): Gasztronómia és turizmus. Válogatott tanulmányok. Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár. pp. 128–148.
ROGERSON, C. M. – COLLINS, K. J. E. (2019): Entrepreneurs in Craft Beer and Tourism: Perspectives from South Africa. Geojournal of Tourism and Geosites. 27(4). pp. 1158–1172. https://doi.org/10.30892/gtg.27404-423
SCHUHBECK, A. (2010): Meine bayerische Küche. Verlag Zabert Sandmann, München.
STONE, M. J. – GARIBALDI, R. – POZZI, A. (2020): Motivation, Behaviors, and Travel Activities of Beer Tourists. Tourism Review International. 24(2-3). pp. 167–178. https://doi.org/10.3727/154427220X15912253254437
SZABÓ E. – SZIGETI A. (1996): Sörlexikon. Sörtörténelem. Akadémiai Kiadó, Budapest.
TORDAI R. (2014): Hagyomány és turizmus: A sör mint az idegenforgalom része Csehországban. In: Katona Cs. – Tordai R. (szerk.): „Iszom a sört, szívem mámorban fürdik.” Epizódok a sörgyártás és sörfogyasztás történetéből. Kisüzemi Sörfőzdék Egyesülete, Miskolc. pp. 57–61.
TÓTH B. – HEGEDŰS G. – PUSZTAI B. (2020): A falusi gasztrofesztiválok iránti kereslet és kínálat vizsgálata dél-alföldi példák alapján. Turizmus Bulletin. 20(3). pp. 24–33. https://doi.org/10.14267/TURBULL.2020v20n3.3
TÖRÖK, Á. – SZERLETICS, Á. – JANTYIK, L. (2020): Factors Influencing Competitiveness in the Global Beer Trade. Sustainability. 12(15). 5957. https://doi.org/10.3390/su12155957
VÁRHELYI T. (2012): Borturizmus. Líceum Kiadó, Eger.
Internetes források
BAJOR SÖRÚT: http://www.bayrische-bierstrasse.de/, Letöltve: 2021. október 12.
EINFACH MÜNCHEN (2021): Münchner Rikscha Gschichtn 3: Biergarten-Abstands-Tutorial. https://www.youtube.com/watch?v=I07x1H6Br1E, Letöltve: 2021. október 12.
FRANK SÖRÚT: https://www.bierland-franken.de/, Letöltve: 2021. október 12.
HOFBRÄUHAUS: https://www.hofbraeuhaus.de/de/raeumlichkeiten.html, Letöltve: 2021. október 12.
WIRTSCHAFTS WOCHE (2021): Wie verlief der erste Lockdown in Deutschland? https://amp2.wiwo.de/erfolg/trends/corona-lockdown-wie-verlief-der-erste-lockdown/26853384.html, Letöltve: 2021. október 12.
