Az euróövezet gazdasági növekedése a 2010 és 2019 közötti időszakban a szekuláris stagnálás elméletének tükrében
DOI:
https://doi.org/10.35551/PFQ_2023_3_4Kulcsszavak:
szekuláris stagnálás, gazdasági növekedés, euróövezet, J11, J13, O4Absztrakt
A gazdasági növekedés elérése napjainkban is a gazdaságpolitika fontos problematikája. A fejlett világ gazdaságainak növekedése az utóbbi évtizedekben számottevően lassult. Tanulmányunkban az eurózóna gazdasági növekedését vizsgáljuk a 2010 és 2019 közötti időszakban a szekuláris stagnálás elméletének tükrében. A szekuláris stagnálás fogalmát Hansen dolgozta ki az 1929–33-as világválságot követően. Az elmélet szerint a szekuláris stagnálás okai az alacsony népességnövekedés és a gyenge technológiai fejlődés. A fogalmat 2010 után Summers emelte vissza a közgazdasági diskurzusba.
A 2008-as válságot követően az eurózóna gazdaságainak rá kellett volna állni egy magasabb növekedési rátára. Ehelyett a növekedés egy évet kivéve 2% alatt maradt, az évtized túlnyomó részében nem érte el a potenciális kibocsátás szintjét. A beruházási ráta alig emelkedett a nulla közelbe zuhanó eurókamatlábak ellenére. Az euróövezet lakossága a nettó migrációs többlet ellenére alig növekedett, gátat szabva a foglalkoztatotti szám növekedésének. A rendelkezésre álló adatokból megállapítottuk, hogy sem a foglalkoztatotti létszám bővülése, sem a termelékenység növekedése nem adhatott lendületet a gazdasági növekedésnek. A gazdasági növekedés alacsony szintje, a mögöttes tényezők alakulása egybevág a Hansen és követői által leírt elméleti feltételezésekkel.
Hivatkozások
AMECO database. Elérés 2023. január 11., forrás https://economy-finance.ec.europa.eu/economic-research-and-databases/economic-databases/Ameco-database_en
Backhouse, R. E., & Boianovsky, M. (2016). Secular stagnation: The history of a macroeconomic heresy. The European Journal of the History of Economic Thought, 23(6), 946-970. https://doi.org/10.1080/09672567.2016.1192842
Bernanke, B. (2015). Why are interest rates so low, part 2: Secular stagnation. Ben Bernanke’s Blog, 2015.
Domar, E. D. (1947). Expansion and employment. The American Economic Review, 37(1), 34-55. https://doi.org/10.1086/256541
Eggertsson, G. B., & Mehrotra, N. R. (2014). A model of secular stagnation. National Bureau of Economic Research. https://doi.org/10.3386/w20574
European Central Bank. (2020, március 23). Euro area yield curves. European Central Bank. https://www.ecb.europa.eu/stats/financial_markets_and_interest_rates/euro_area_yield_curves/html/index.en.html
Eurostat. Multifactor productivity-Experimental statistics. Elérés 2022. június 1., forrás https://ec.europa.eu/eurostat/web/experimental-statistics/multifactor-productivity
Fellner, W. (1941). The Technological Argument of the Stagnation Thesis. The Quarterly Journal of Economics, 55(4), 638-651. https://doi.org/10.2307/1884121
Gordon, R. J. (2015). Secular stagnation: A supply-side view. American economic review, 105(5), 54-59. https://doi.org/10.1257/aer.p20151102
Hansen, A. H. (1934). Capital goods and the restoration of purchasing power. Proceedings of the academy of political science, 16(1), 11-19. https://doi.org/10.2307/1172387
Hansen, A. H. (1939). Economic progress and declining population growth. The American economic review, 29(1), 1-15.
Hansen, A. H. (1957). Trends and cycles in economic activity. The Review of Economics and Statistics, 105-115. https://doi.org/10.2307/1928527
Hansen, A. H. (1946a). Keynes and the general theory. The review of economics and statistics, 28(4), 182-187. https://doi.org/10.2307/1925412
Hansen, A. H. (1946b). Some Notes on Terborgh’s” The Bogey of Economic Maturity”. The Review of Economics and Statistics, 28(1), 13-17. https://doi.org/10.2307/1926681
Hardi, Z., & Szapáry, G. (2020). Koronavirus-jarvany-es-a-szekularis-stagnalas. Magyar Nemzeti Bank Szakmai cikkek. https://www.mnb.hu/kiadvanyok/szakmai-cikkek/tovabbi-szakmai-cikkek
Higgins, B. (1950). The concept of secular stagnation. The American Economic Review, 40(1), 160-166.
Hüttl, A. (2017). A termelékenységszámítás néhány koncepcionális kérdése és statisztikai vonatkozása. Statisztikai Szemle, 95(6), 576-598. https://doi.org/10.20311/stat2017.06.hu0576
Johnson, H. G. (1971). The Keynesian revolution and the monetarist counter-revolution. The American Economic Review, 61(2), 1-14.
Kaldor, N. (1939). Full Recovery or Stagnation? JSTOR. https://doi.org/10.2307/2225186
Keynes, J. M. (1937). Some economic consequences of a declining population. The Eugenics Review, 29(1), 13.
Knight, F. H. (1944). Diminishing returns from investment. Journal of political economy, 52(1), 26-47. https://doi.org/10.1086/256134
Krugman, P. (2013). Secular stagnation, coalmines, bubbles, and Larry Summers. New York Times, 16, 2013.
Novák, Z., & Tatay, T. (2021). ‚Captivated by Liquidity’-Theoretical Traps and Practical Mazes. PÉNZÜGYI SZEMLE/PUBLIC FINANCE QUARTERLY, 66(1), 50-67. https://doi.org/10.35551/PFQ_2021_1_3
Oksanen, H. (2019). New Output Gap Estimates for the Euro Area and Elsewhere. Revue de l’OFCE, 2(HS), 31-53. https://doi.org/10.3917/reof.hs02.0031
Pigou, A. C. (1943). The classical stationary state. The Economic Journal, 53(212), 343-351. https://doi.org/10.2307/2226394
Rogoff, K. (2016). Debt supercycle, not secular stagnation. Progress and confusion: the state of macroeconomic policy, 19-28.
Rostow, W. W. (2000b). Modern Japan’s fourth challenge: The political economy of a stagnant population. The Japanese Economic Review, 51(3), 297-307. https://doi.org/10.1111/1468-5876.00154
Rostow, W. W. (2000a). The Economics of a Stagnant Population. F rontiers, 529.
Rothbard, M. N. (1987). Breaking out of the Walrasian box: The cases of Schumpeter and Hansen. The Review of Austrian Economics, 1(1), 97-108. https://doi.org/10.1007/BF01539335
Samuelson, P. A. (1976). Alvin Hansen as a creative economic theorist. The Quarterly Journal of Economics, 24-31. https://doi.org/10.2307/1886083
Schumpeter, J. (1954). History of Economic Analysis, George Allen & Unwin, London.
Simons, H. C. (1942). Hansen on fiscal policy. Journal of Political Economy, 50(2), 161-196. https://doi.org/10.1086/255852
Statistics | Eurostat. Elérés 2023. január 10., forrás https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/
Stiglitz, J. (2018). The myth of secular stagnation. Project Syndicate, 28. https://socialeurope.eu/the-myth-of-secular-stagnation
Summers, L. H. (2013a). IMF Fourteenth Annual Research Conference in Honor of Stanley Fischer. Washington, DC, November, 8. http://larrysummers.com/imf-fourteenth-annual-research-conference-in-honor-of-stanley-fischer
Summers, L. H. (2016a). Secular stagnation and monetary policy.https://doi.org/10.20955/r.2016.93-110
Summers, L. H. (2016b). The age of secular stagnation: What it is and what to do about it. Foreign affairs, 95(2), 2-9.
Summers, L. H. (2013b). Why stagnation may prove to be the new normal. The Financial Times, December, 15, 2013.
Sweezy, A. (1972). The Keynesians and government policy, 1933-1939. The American economic review, 62(1/2), 116-124.
Sweezy, P., & Magdoff, H. (1987). Stagnation and the financial explosion. New York: Monthly Review.
Tatay, B., & Tatay, T. (2020). A japán gazdasági stagnálás okainak elemzése. GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM, 13(2), 21-42. https://doi.org/10.21637/GT.2020.2.02
Terborgh, G. (1945). The bogey of economic maturity. Machinery and allied products Institute.
Wright, D. M. (1946). „ The Great Guessing Game”: Terborgh Versus Hansen. The Review of Economics and Statistics, 28(1), 18-22. https://doi.org/10.2307/1926682
