Korszerűség és időszerűség - a magyar számvitel legfontosabb kérdései a XX. század első felében
DOI:
https://doi.org/10.35551/PFQ_2019_3_7Kulcsszavak:
számviteltörténet, Magyarország, szabályozás, vagyonértékelés, K29, M41, N01Absztrakt
A cikk célja, hogy bemutassa és értékelje a számviteli szakma legfontosabb kérdéseit a XX. század első felében. A szakmatörténet mögött röviden vizsgálja a (gazdaság)történeti és jogalkotási folyamatokat, hiszen ezek ismerete nélkül a szakmai információk jelentősége nem értékelhető megfelelően. A két kiemelten vizsgált terület: a számvitelszervezés és a vagyonértékelés a korabeli szerzők munkái alapján. A vállalkozások környezetének változására, a folyamatok komplexebbé válására adott válaszok és a mérlegvalódiság létrehozására tett javaslatok egyértelműek, a gyakorlatban is megvalósíthatónak minősíthetők. A korabeli szakmai megközelítések tehát egyértelműen korszerűek és időszerűek voltak.
Hivatkozások
Baricz R. (1997). a magyar számvitel a nemzetközi szabályozások tükrében. Számvitel és Könyvvizsgálat, (39), 10, 410416. oldal
Barbu, E., Farcane, n., Popa, a. (2010). looking for an accounting Identity. The Case of Romania during the 20th Century, http://halshs.archivesouvertes. fr/docs/00/53/47/41/PDF/cr_2010_03_E2.pdf
Borbély k. (2017). Számvitel a kiegyezés és a rendszerváltozás idején, Pénzügyi Szemle/Public Finance Quarterly 62:(1), 8495./pp. 88100
Borbély k. (2018). ‘Legyen mérleg-világosság!’ In: Reisinger a., Happ É., Ivancsóné Horváth Zs., Buics lászló (szerk.) ”Sport – Gazdaság – turizmus”: kautz Gyula Emlékkonferencia 2017. június 8. elektronikus formában megjelenő kötete Győr, magyarország, Széchenyi István Egyetem, (2018) Paper: Borbely , 7. oldal
Borbély k., Lukács l. I. (2018). Schmalenbach munkássága és hatása a magyar számvitelre, Controller Info, VI. évf. 1. szám, 2127. oldal
Draskóczi I., Búza J., Kaposi Z., kövér Gy., Honvári J. (ed.) (2003). Magyarország gazdaságtörténete a honfoglalástól a 20. század közepéig. aula kiadó, Budapest
Erdély S. (1931). Organizáció, Grill károly könyvkiadó Vállalata, Budapest
Honvári J. (2006). Európa gazdaságtörténete, készült a HEFoP 3.3.1P.2004090102/1.0 pályázat támogatásával, https://doksi.hu/get.php?lid= 15525
Kuncz Ö. (1941). Küzdelem a gazdasági jogért (II. kötet). királyi magyar nyomda, Budapest
Kuntner R. (1914). Könyvviteltan, athenaeum, Budapest
Kuntner R. (1924). Könyvviteltan III. rész Társa-ságok számvitele. Különös ügyletek. athenaeum, Budapest
Kuntner R. (1943). Ujkori kereskedelmi és ipari könyvvitel, Dunántúl Pécsi Egyetem könyvkiadó és nyomda R.t., Pécs
László B. (1929). a titkos tartalékok, Magyar Könyvviteli Folyóirat, XX. évfolyam, 1929/34, 6273. oldal
Mészárovits t., Szemenyei J. (1943). A könyv-vitel és az organizáció kislexikona, Renaissance kiadás, Budapest
Miranti P. J. (1993). Patterns of analysis in accounting History. Business and Economic History, 1 (22), pp. 114126, http://www.thebhc.org/sites/default/ files/beh/BEHprint/v022n1/p0114p0126.pdf
Novák S. (1929). az organizáció tárgya, Magyar Könyvviteli Folyóirat, XX. évfolyam, 1929. 12. szám, 416. oldal, Budapest, athenaeum
Richard, J. (1995). The evolution of accounting chart models in Europe from 1900 to 1945. The European Accounting Review, (4),1, pp. 87124
Sárközy t. (2005a). A társasági és cégjog fejlődés-menete és stratégiai fejlesztési koncepciója. In: a rendszerváltozás gazdasági joga Sárközy tamás (ed.) 2005, mta társadalomkutató központ, Budapest
Schrott J. (1872). Az általános számviteltan kézikönyv. Werfer károly akadémiai könyvnyomdász, kassa
Szende P. P. (1926). A pengőmérleg 7000/1925 P. M. rendelet a pengőmérlegek valódiságának helyre-állításáról. Grill károly könyvkiadó Vállalata, Budapest
Valentiny n. (1929). az üzemi számadás összefoglalása a Gyártásszámla és az Eredményszámla által. Magyar Könyvviteli Folyóirat, XX. évfolyam, 1929. 12. szám, 1725. oldal, Budapest, athenaeum
Zwierina J. (1949). Mérlegtan és mérleg bírálat. Pantheon Irodalmi Intézet, Budapest
Magyar jogtörténet (2004). ed.: mezey B., osiris, Budapest
