Fejezetek a hiszterézisre vonatkozó közgazdasági elméletekből
DOI:
https://doi.org/10.35551/PFQ_2019_3_6Kulcsszavak:
technológiai fejlődés, innováció, pénzügyi ciklusok, ciklus és trend, szekuláris stagnálás, fiskális multiplikátor, B22, B59, E32, E66Absztrakt
A 2008-as gazdasági és pénzügyi válság óta a hiszterézis és az ennek alapján megfogalmazandó gazdaságpolitikai ajánlások a közgazdaságtan fókuszába kerültek. Tanulmányunk a 2008-as válságról és az azt követő hiszterézisről szóló egyes elméleteket, valamint az ezekhez kapcsolódó gazdaságpolitikai ajánlásokat mutatja be. A válság és a hiszterézis elméleti katalizátorként hatott, és az addigi domináns elméletek kereteit feszegetve esetenként jelentős eredményeket produkált, ez a folyamat pedig még ma is tart. A hiszterézis a magyar gazdaság szempontjából is jelentős, hiszen a válság hazánkat különösen erősen érintette. Ugyanakkor a 2010 utáni gazdaságpolitikai fordulatváltás eredményeként sikerült az egyensúlyt helyreállítani és a gazdaságot növekedési pályára állítani. Ezt nevezhetjük pozitív hiszterézisnek is, hiszen a gazdaság a trend alapján a vártnál tartósan gyorsabban növekszik.
Hivatkozások
Ball, l. m. (2014). long-term damage from the Great Recession in oECD countries. NBER Working Paper 20185, https://doi.org/10.3386/w20185
Bianchi, F., kung, H., morales, G. (2014). Growth, Slowdowns, and Recoveries. NBER Working Paper Series, Working Paper 20725, https://doi.org/10.2139/ssrn.2577505
Blanchard, o., Summers, l. H. (1986). Hysteresis and the European unemployment Problem. NBER Macroeconomics Annual, 1, pp. 15-78, https://doi.org/10.3386/w1950
Blanchard, o. (2008). The state of macro. NBER Working Paper 14259, https://doi.org/10.3386/w14259
Blanchard, o., Dell’aricci, G., mauro, P. (2010). Rethinking macroeconomic policy. IMF Staff Position Note, SPn/10/03, https://doi.org/10.5089/9781455224982.004.a001
Blanchard, o., Summers, l. (2015). Hysteresis and European unemployment Problem. In: Fischer, S. (ed.): NBER Macroeconomics Annual, https://doi.org/10.3386/w1950
Borsi, m. t. (2016). Banco de Espana: Fiscal mul-tipliers across the credit cycle. Documentos de Trabajo. no. 1618, https://doi.org/10.2139/ssrn.2836430
Cebi, C., Özdemir k. a. (2019). Cyclical variation of the fiscal multiplier in turkey. Emerging Markets Finance and Trade, 1-15, https://doi.org/10.1080/1540496x.2019.1592748
Craidhead, B. (2019). Hysteresis in a new keynesian model. Economic Inquiry, 57(2), pp. 1082-1097, https://doi.org/10.1111/ecin.12737
Domokos l. (2011). Hitelesség és rugalmasság – a magyar közpénzügyi keretrendszer változásai. Pénzügyi Szemle 2011/3, 285-296. oldal
Eggertsson, G. B., mehrotra, n. R., Robbins, J. a. (2019). a model of Secular Stagnation: Theory and Quantitative Evaluation. American Economic Journal: Macroeconomics, 11(1), pp. 1-48, https://doi.org/10.3386/w23093
Guerrieri, V., lorenzoni, G. (2017). Credit Crises, Precautionary Savings, and the liquidity trap. The Quarterly Journal of Economics, 132(3), pp. 1427-1467, https://doi.org/10.3386/w17583
György l., Veress J. (2016). 2010 utáni magyar gazdaságpolitikai modell, Pénzügyi Szemle 2016/3, 367-388. oldal
Guzman, m., Stiglitz, J. (2015). Pseudo-wealth and Consumption Fluctuations. Columbia Univer-sity Working Paper, presented at the World Congress of the IEa, June 2014, https://doi.org/10.3386/w22838
Hansen, a. H. (2003). Fiscal Policy and Business Cycles. Routledge, https://doi.org/10.4324/9781315016412
Herndon, t., ash, m., Pollin, R. (2014). Does high public debt consistently stifle economic growth? a critique of Reinhart and Rogoff. Camb-ridge Journal of Economics, 38(2), pp. 257-279, https://doi.org/10.1093/cje/bet075
Kiss á., Szilágyi k. (2014). miért más ez a válság, mint a többi? Közgazdasági Szemle, lXI. évf., 2014. szeptember, 949-974. oldal
Lentner Cs. (2015). az új magyar állampénzügyi rendszer − történeti, intézményi és tudományos összefüggésekben. Pénzügyi Szemle, 2015/4, 458-472. oldal
Lentner Cs. (2016). Rendszerváltás és pénzügypolitika – tények és tévhitek a neoliberális piacgazda-sági átmenetről és a 2010 óta alkalmazott nem konvencionális eszközökről, akadémiai kiadó, Budapest, https://doi.org/10.1556/9789634540120
Mazzucato, m, Perez, C. (2014). Innovation as Growth Policy: the challenge for Europe (2014). Working Paper Series, SWPS’2014D13, https://doi.org/10.2139/ssrn.2742164
Minsky, H. (1992). The Financial Instability Hypothesis. The Jerome levy Economic Institute of Bard College. Working Paper No. 74, may 1992
Mirdala, R., kamenik, m. (2017). Effects of Fiscal Policy Shocks in CE3 Countries (tVaR approach). E+M Ekonomics and Management, 20(2), pp. 46-64, https://doi.org/10.15240/tul/001/2017-2-004
Reifschneider, D., Wascher, W. l., Wilcox, D. W. (2015). aggregate Supply in the united States: Recent Developments and Implications for the Conduct of monetary Policy. IMF Economic Review, 63(1), pp. 71-109, https://doi.org/10.2139/ssrn.2376334
Reinhart, C.m., Rogoff, k. S. (2010). Growth in a time of Debt. American Economic Review, 100(2), pp. 573-578, https://doi.org/10.3386/w15639
Schumpeter, J. a. (1934 [1912]). The Theory of Economic Development: an Inquiry into Profits, Capital, Credit, Interest, and the Business Cycle. Harvard Economic Studies. Cambridge, mass.: Har-vard university Press
Sedgley, n. H., Burger, J. D., tan, k. m. (2018). The symmetry and cyclicality of R&D spending in advanced economies. Empirical Economics, 1-18, https://doi.org/10.1007/s00181-018-1508-6
Solow, R. (2012). Fiscal policy. In: Blanchard, o., Romer, D., Spence, m., Stiglitz, J. (2012). In the Wake of the Crisis. Leading Economists Reassess Economic Policy. The mIt Press, Cambridge, mas-sachusetts, pp. 73-78, https://doi.org/10.5089/9780262017619.071
Stiglitz, J. E. (1990). Symposium on bubbles. The Journal of Economic Perspectives, 4(2), pp. 13-18, https://doi.org/10.1257/jep.4.2.13
Stiglitz, J. E. (2012). macroeconomics, monetary Policy, and the Crisis In the Wake of the Crisis leading Economists Reassess Economic Poli-cy. International Monetary Fund, 2012, https://doi.org/10.7551/mitpress/9451.003.0007
Stiglitz, J. E. (2014). Reconstructuring macroeconomic theory to manage economic policy. NBER Working Paper no. 20517, https://doi.org/10.3386/w20517
Summers, l. H. (2013). Why stagnation might prove to be the new normal. Financial Times, December 15, 2013
Summers, l. H. (2014). u.S. Economic Prospects: Secular Stagnation, Hysteresis, and the Zero lower Bound. Business Economics, 49(2), pp. 65-73, https://doi.org/10.1057/be.2014.13
Váry m. (2019). a hiszterézis közgazdasági jelen-tőségéről posztkeynesi szemléletben. Közgazdasági Szemle, lXV. évf., 1006-1047. oldal, https://doi.org/10.18414/ksz.2018.10.1006
Verspagen, B. (2005). Innovation and Economic Growth. In Fagerberg, J., mowery, D. C., nelson, R. R. (eds.): The Oxford Handbook of Innovation. ox-ford: oxford university Press, https://doi.org/10.1093/oxfordhb/9780199286805.003.0018
Vörös t. (2018). módszertani kihívások a költ-ség-haszon elemzésben. Pénzügyi Szemle, 2018/3, 411-432.oldal
Whalen, C. J., Reichling, F. (2015). The Fiscal multiplier and Economic Policy analysis in the uni-ted States. Contemporary Economic Policy, 33(4), pp. 735-746, https://doi.org/10.1111/coep.12104
Internetes források
Garcia-macia, D. (2015). The Financing of Ideas and the Great Deviation Job market Paper. letölt-hető: https://siepr.stanford.edu/sites/default/files/publications/16-012.pdf, letöltés ideje: 2019.03.28.
Magyar Nemzeti Bank (2016). növekedési jelentés, 2016. letölthető: https://www.mnb.hu/letoltes/novekedesi-jelentes-2016-hu.PDF, letöltés ideje: 2019.03.28.
Rogoff, k. (2015). Debt supercycle, not secular stagnation, Vox.Eu blog, april. letölthető: http://voxeu.org/article/debt-supercycle-not-secular-stagnation, letöltés ideje: 2019.03.28.
Summers, l.H. (2016). The age of Secular Stagnation. letölthető: http://larrysummers.com/ 2016/02/17/the-age-of-secular-stagnation/, letöltés ideje: 2019.03.28.
