Beruházási csúcsteljesítmény a magyar gazdaságban
DOI:
https://doi.org/10.35551/PFQ_2020_1_7Kulcsszavak:
nemzetgazdasági beruházások, állami beruházások, állami támogatások, külföldi működő tőke, vállalati hitelezés, EU-transzfertámogatás, E22, E27, F21, G01, H54Absztrakt
A tanulmány bemutatja, hogy az állóeszköz-felhalmozás és a beruházás kiemelkedő növekedése kétszeresen is nagyobb volt, mint a GDP emelkedése a 2012-2018 közötti időszakban. A beruházási ráta 2018-ban elérte a 25 százalékot, szemben az Európai Unió 20,4 százalékával, Svédország és Csehország után a magyar volt a harmadik legnagyobb az EU-tagországok között. E kimagasló beruházási teljesítmény elérését jelentős mértékben támogatta az európai uniós források felhasználása, a beáramló külföldi működő tőke növekedése, valamint a Magyar Nemzeti Bank proaktív, innovatív monetáris politikája által ösztönzött vállalati hitelezési fordulat mellett a beruházási támogatások nagyarányú bővülése is. E hatástényezők közül az európai uniós források felhasználása a 2013-2015 években volt a legnagyobb. E források a vizsgált időszakban a kormányzati beruházásoknak több mint egyharmadát tették ki. A külföldi működőtőke-beáramlás nagysága a 2012-2018 közötti időszak négy évében is elérte a GDP 4 százalékát. A Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramjainak kumulált GDP-növekedési hatása 4,4 százalékpont volt a 2013-2018-as években. A beruházási fellendüléssel párhuzamosan kedvezően, hatékony irányba változott a nemzetgazdasági ágazatok és ágak, az anyagi-műszaki összetétel, a területi megoszlás, a szektorális összetétel, valamint az állami beruházások intézményi keretek szerinti szerkezete is.
Hivatkozások
Banai á., Lang P., Nagy G., Stancsics m. (2017). a gazdaságfejlesztési célú Eu-támogatások hatásvizsgálata a magyar kkv-szektorra. mnB
Báger G. (2015). Beruházási hullámvölgy és élénkülés a magyar gazdaságban. (Investment Ebb and Flow in the Hungarian Economy) Pénzügyi Szem-le (Public Finance Quarterly), no. 2, 155–177. oldal (pp. 147–170)
Boldizsár a., Kékesi Zs., Koroknai P., kóczián B. (2016). a magyarországi Eu-transzferek áttekintése – két költségvetési időszak határán. mnB
Giday a. (2015). Beruházási ráta a visegrádi térségben. (Investment Rate in the Visegrád Group.) Pénzügyi Szemle (Public Finance Quarterly), no. 2, 178–199. oldal (pp. 171–193)
Nagy k., Palócz É., Vakhal P. (2018). az Európai unió által támogatott projektek előfinanszírozásának hatása az államháztartás állapotára és a gazda-sági fejlődésre. koPInt-táRkI
KPmG (2017). a magyarországi európai uniós források felhasználásának és hatásainak elemzése a 2007–2013-as programozási időszak vonatkozásában
Magyar Nemzeti Bank (2019a). költségvetési jelentés a 2020. évi költségvetési törvényjavaslatról. https://www.mnb.hu/letoltes/koltsegvetesi-jelentes-a-2020-evi-koltsegvetesi-torvenyjavaslatrol.pdf
Magyar Nemzeti Bank (2019b). magyar nemzeti Bank jelentése 2013–2019, Budapest
