Pénzügyi kultúra és pénzügyi műveltség, a pénzügyi magatartás meghatározó tényezői
DOI:
https://doi.org/10.35551/PFQ_2020_1_6Kulcsszavak:
pénzügyi kultúra, pénzügyi műveltség, értékek, hitek, attitűdök, D14, D91, G41Absztrakt
A nem anyagi kultúra meghatározó fontosságú a gazdasági életben, így a pénzügyi piacok működése során is. A pénzügyi piacok termékei jellemzően kölcsönösen előnyösek minden fél számára, így mindenképpen negatívan hat a gazdasági fejlődésre, ha egyes termékek kulturális okokból indokolatlanul a háttérbe szorulnak. Az elmúlt években egyre nagyobb hangsúlyt kap a pénzügyi műveltség mérése, illetve fejlesztése. A tanulmány bemutatja a nem anyagi kultúra alapvető területeit. Pénzügyi kultúrája nem csak az ügyfeleknek van, hanem a kínálati oldal szereplőinek is. Annak ellenére, hogy a pénzügyi kultúrának és a pénzügyi műveltségnek vannak közös területei, mindkét kategória rendelkezik kizárólagos területekkel is. Ebben az összefüggésben kizárólag a kultúrának a részét képezik a közösség által osztott értékek, hitek, illetve a normák és attitűdök. Az egyéni pénzügyi szakismeretek és attitűdök a pénzügyi műveltség kizárólagos részei. Akár az egyéni, akár a közösség által is osztott attitűdök létrejöttében és fennmaradásában hangsúlyos a szerepe az értékeknek, különösképpen a hiteknek. A pénzügyi kultúra fejlesztése során kell számolni a hitekkel, sztereotípiákkal. Ugyanakkor új hitek létrejöttére, illetve megerősítésére is törekedni szükséges. Mindezekben fontos szerepe van a pénzügyi piacok kínálati oldalának, illetve a Magyar Nemzeti Banknak, a Pénzügyminisztériumnak, továbbá az Állami Számvevőszéknek, valamint a legtágabb értelemben vett oktatási rendszernek.
Hivatkozások
Anthes, W. (2004). Financial Illiteracy in america: a Perfect Storm, a Perfect opportunity. Journal of Financial Service Professionals, 58(6), pp. 49–56
Ashraf, B. n. Zheng, C. arshad, S. (2016). Effects of national culture on bank risk-taking behavior. Research in International Business and Finance, 37. pp. 309–326, https://doi.org/10.1016/j.ribaf.2016.01.015
Atkinson, a., messy, F. (2012). measuring Financial literacy: Results of the oECD / International network on Financial Education (InFE) Pilot Study. oECD Working Papers on Finance, Insurance and Private Pensions, no. 15, oECD Publishing, http://dx.doi.org/10.1787/5k9csfs90fr4-en
Béres D., Huzdik k., kovács P., Sápi á. németh E. (2013). Felmérés a felsőoktatásban tanuló fiatalok pénzügyi kultúrájáról – kutatási jelentés. állami Számvevőszék, Budapest, https://asz.hu/storage/files/files/Szakmai%20kutat%C3%a1s/2013/t353. pdf?ctid=743, letöltés időpontja: 2019. augusz- tus 14.
Breuer, W., Salzmann, a. J. (2012). national Culture and Household Finance (august 13, 2009). Global Economy and Finance Journal 5, pp. 37–52, http://dx.doi.org/10.2139/ssrn.1448698
Brown, m., Henchoz, C., Spycher, t. (2018). Culture and financial literacy: Evidence from a within-country language border. Journal of Economic Behavior and Organization, 150, pp. 62–85, https://doi.org/10.1016/j.jebo.2018.03.011
Boubakri, n., Saffar, W. (2016). Culture and externally financed firm growth. Journal of Corporate Finance, 41. pp. 502–520, https://doi.org/10.1016/j.jcorpfin.2016.04.003
Caouette, J., altman, E., narayanan, P., nimmo, R. (2011). Managing Credit Risk – The Great Challange for the Global Financial Markets. John Wiley & Sons, Hoboken, new Jersey
Chui, a. C. W., kwok, C. C. y. (2008). national culture and life insurance consumption. Journal of International Business Studies, 39(1), pp. 88–101, https://doi.org/10.1057/palgrave.jibs.8400316
Ellickson, R. C. (2001). The market for social norms. American Law and Economic Review 3 (1), pp. 1–49, https://doi.org/10.1093/aler/3.1.1
Feldman, D. C., o’neill, o. a. (2014). The Role of Socialization, orientation, and training Programs in transmitting Culture and Climate and Enhancing Performance. In: Schneider, B. Barbera, k. m. (eds.) The oxford Handbook of organizational Climate and Culture. Oxford Uni-versity Press, pp. 44–64
Furnham, a., Wilson, E., telford, k. (2012). The meaning of money: The validation of a short money-types measure. Personality and Individual Differences, 52(6), pp. 707–711, https://doi.org/10.1016/j.paid.2011.12.020
Greenwood, J., Smith, B. D. (1997). Financial markets in development, and the development of financial markets. Journal of Economic Dynamics and Control, 21 (1), pp. 145–181, https://doi.org/10.1016/0165-1889(95)00928-0
Hayden, F. G. (1988). „Values, Beliefs, and attitudes in a Sociotechnical Setting”. Economics Department Faculty Publications. 9. http://digital commons.unl.edu/econfacpub/9
Herger, n., Hodler, R., lobsiger, m. (2008). What Determines Financial Development? Culture, Institutions or trade. Rewiev of World Economics, 144 (3), pp. 558–584, https://doi.org/10.1007/s10290-008-0160-1
Hofstede, G., Hofstede, G. J., minkov. m. (2010). Cultures and Organizations – Softwere of the Mind – Intercultural Cooperation and Its Importance for Survival. mcGraw – Hill, new york
Horváthné k. a., Széles Zs. (2014). mi befolyásolja a hazai lakosság megtakarítási döntéseit? Pénzügyi Szemle, 2014/4. 457–475. oldal
Husz I., Szántó Z. (2011). mi a pénzügyi kultúra? In: Czakó ágnes, Husz Ildikó, Szántó Zoltán (eds.) meddig nyújtózkodjunk? a magyar háztartások és vállalkozások pénzügyi kultúrájának változása a válság időszakában. Gazdaságszociológiai műhely-tanulmányok, szerk. Budapesti Corvinus Egyetem Innovációs központ nonprofit kft., Budapest, 7–12. oldal
Jakovác k., németh E. (2017). a pénzügyi kultúra fejlesztésének stratégiái: tapasztalatok és tanulságok. PRO PUBLICO BONO – Magyar Köz-igazgatás, 2017/1, 196–211. oldal, http://real. mtak.hu/77937/1/PPB_mk_2017_1_Jakovac_ nemeth_a_penzugyi_kultura_fejlesztesenek__u. pdf
Kaplow, l. (2018). Recoupment and Predatory Pricing analysis. Journal of Legal Analysis, 10. pp. 1–67, https://doi.org/10.1093/jla/lay003
Kessler, D., Perelman, S., Pestieau, P. (1993). Savings Behavior in 17 oECD Countries. The Review of Income and Wealth, 39 (1), pp. 37–49, https://doi.org/10.1111/j.1475-4991.1993. tb00436.x
Klontz, B., Britt, S. l., mentzer, J., klontz, t. (2011). money Beliefs and Financial Behaviors: Development of the klontz money Script Inventory. Journal of Financial Therapy, 2 (1) 1, http://dx.doi.org/10.4148/jft.v2i1.451
Krech, D., Crutchfield, R. S., Ballachey, E. l. (1962). Individual in Society – A Textbook of Social Psychology. mcGraw-Hill kogakusha, tokyo
Kroeber, a. l., kluckhon, C. (1967). Culture – A Critical Review of Concepts and Definitions. Vintage Books a Division of Random House, new york
Lentner Cs., Szegedi k., tatay t. (2015). a központi bankok társadalmi felelőssége. Vezetéstudomány, XlVI (9–10), 35–47. oldal, http://unipub. lib.uni-corvinus.hu/2145/1/Vt_2015n910p35.pdf
Liewellyn, n. (2016). ‘money talks’: Communicative and Symbolic Functions of Cash money. Sociology, 50 (4), pp. 796–812, https://doi.org/10.1177%2F0038038515585475
Lo, a. W. (2016). The Gordon Gekko effect: the role of culture in the financial industry. Economic Po-licy Review, Federal Reserve Bank of New York, Issue aug, pp. 17–42, https://doi.org/10.3386/w21267
Matolcsy Gy. (2015). Egyensúly és növekedés – Konszolidáció és stabilizáció Magyarországon 2010–2014. kairosz kiadó, Budapest
McFall, l. (2014). Devising Consumption Cultural Economies of Insurance, Credit and Spending. Routledge, london, https://doi.org/10.4324/9780203147870
Mellan, o. (1994). Money harmony: resolving money conflicts in your life and relationships. Walker and Company, new york
Nagy J. (1913). az általános műveltség fogalma és jelentősége az újabb pedagógiában. Magyar Pedagó-gia, a magyar tudományos akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (22). 24–28. oldal
Németh E., Jakovác k., mészáros a., kollár P., Várpalotai V. (2016a). körkép és kórkép a pénz-ügyi kultúra fejlesztését célzó képzésekről. Pénzügyi Szemle, 2016/2, 407–428. oldal
Németh E., Béres D., Huzdik k., Zsótér B. (2016b). Pénzügyi személyiségtípusok magyarországon kutatási módszerek és primer eredmények. Hitelintézeti Szemle, 15(2), 153. és 172. oldal
Németh E., Jakovác k., mészáros a., kollár P., Várpalotai V. (2016c). Pénzügyi kultúra fejlesztési programok felmérése. kutatási jelentés állami Szám-vevőszék, Budapest, https://www.asz.hu/storage/files/files/Publikaciok/Elemzesek_tanulmanyok/2016/penzugyi_kult_fejl_programok.pdf?download=true, letöltés időpontja: 2019. augusztus 12.
O’Connor, C., Weatherall, J. o. (2019). The misinformation age – How False Beliefs Spread. yale university Press, new Haven – london
Ostrom, E. (2009). understanding Institutional Diversity. Princeton university Press, Princeton
Philips, k. a., Johnson, F. R., maddala, t. (2002). measuring What People Value: a Comparison of “attitude” and “Preference” Surveys. Health Service Research, 37(6), pp. 1659–1679, https://dx.doi.org/10.1111%2F1475-6773.01116
Porter, m. E. (2000). Attitudes, Values, Beliefs, and the Microeconomics of Prosperity. in: Harrison, l. E. Hintington, S. P. (eds.) Culture matters – How values shape human progress, Basic Books, new york, pp. 14–28
Reuter, C. H. J. (2011). a Survey of Culture and Finance. Finance: Revue de L’association Française de Finance, 32(1), pp. 76–152, https://ssrn.com/abstract=1317324
Samuelson, P. a. (1948). Consumption Theory in terms of Revealed Preference. Economica, Vol. 15. pp. 243–253, https://www.jstor.org/stable/2549561
Schwartz, S.H. (2012). an overview of the Schwartz theory of basic values. Online Readings in Psychology and Culture, 2(1), pp. 1–20, http://dx.doi.org/10.9707/2307- 0919.1116
Stiglitz, J. E. (1989). Financial markets and development. Oxford Review of Economic Policy, 5(4), pp. 55–68, https://doi.org/10.1093/oxrep/5.4.55
Stolper, o. a. Walter, a. (2017). Financial literacy, financial advice, and financial behavior. Journal of Business Economics, 87(5), pp. 581–643, https://doi.org/10.1007/s11573-017-0853-9
Tadesse, S. kwok, C. C. y. (2005). national culture and financial systems; Journal of International Business Studies, 37(2), pp. 227–247, https://doi.org/10.1057/palgrave.jibs.8400188
Vass P. (2017). Pénzügyi ismeretekkel összefüggő aktuális kutatási eredmények; In: Pál Zsolt (ed.) a pénzügyi kultúra aktuális kérdései, különös tekintettel a banki szolgáltatásokra. a közgazdasági-módszertani képzés fejlesztéséért alapítvány, miskolc, 81–96. oldal
Weber, m. (1982). A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme. Gondolat könyvkiadó, Budapest
Williamson, o. E. (2000). The new Institutional Economics: taking Stock, looking ahead. Journal of Economic Literature, Vol. 38, no. 3. pp. 595–613, https://doi.org/ 10.1257/jel.38.3.595
Zsótér B., nagy P. (2012). mindennapi érzelmeink és pénzügyeink. Pénzügyi Szemle 2012/3 310–321. oldal
Zsótér B., németh E., luksander a. (2017). a társadalmi-gazdasági környezet változásának hatása a pénzügyi kultúrára – az oECD 2010-es és 2015-ös kutatási eredményeinek összehasonlítása. Pénzügyi Szemle, 2017/2, 251–266. oldal
Bank of England (2018) The Prudential Regulation authority’s approach to banking supervision; https://www.bankofengland.co.uk/-/media/boe/files/prudential-regulation/approach/banking-approach-2018.pdf?la=en&hash=3445FD6B39a25 76aCCE8B4F9692B05EE04D0CFE3, letöltés idő-pontja: 2019. 07. 29.
Basel Commmittee on Banking Supervision (2011). Principles for the Sound management of operational Risk; Bank for International Settlements Communications, Basel
European Comission (2004). Eurobarometer 2003.5 – Public opinion in the Candidate Countries – Financial services and consumer protection; https://ec.europa. eu/commfrontoffice/publicopinion/archives/cceb/ 2003/cceb2003_5.pdf, letöltés időpontja: 2019. 07. 30.
Institute of Risk management (2012). Risk culture under the microscope Guidance for Boards; Institute of Risk management, london
MnB (2008). Együttműködési megállapodás a pénzügyi kultúra fejlesztéséről (mnB és PSZáF), 2012. Budapest, mnB, PSZáF https://www.mnb. hu/letoltes/0415mnbpszafmegallpodas-penzugyi-kultura-fejleszte.pdf, letöltés időpontja: 2019. 07. 25.
MnB (2014). tudás és Érték – a magyar nemzeti Bank társadalmi felelősségvállalási stratégiája. https://www.mnb.hu/letoltes/mnb-tarsadalmi-spread-low-1.pdf, letöltés időpontja: 2019. 08. 25.
OECD (2005). Improving Financial literacy – analysis of Issues and Policies; oECD Publishing, Paris
OECD (2014). PISa 2012 Results: Students and money: Financial literacy Skills for the 21st Century (Volume VI), PISa, oECD Publishing, http://dx.doi.org/10.1787/9789264208094-en
OECD (2016). The Survey of adult Skills: Reader’s Companion, Second Edition, oECD Skills Studies, oECD Publishing, Paris, http://dx.doi.org/10.1787/9789264258075-en
OECD (2018). oECD/InFE toolkit for measuring Financial literacy and Financial Inclusion, oECD Publishing, Paris www.oecd.org/.../financial.../2018-InFE-Finlit-measurement-toolkit.pdf
UNESCo (2005). literacy for life – Education of all; unESCo Publishing, Paris
Anthes, W. (2004). Financial Illiteracy in america: a Perfect Storm, a Perfect opportunity. Journal of Financial Service Professionals, 58(6), pp. 49–56
Ashraf, B. n. Zheng, C. arshad, S. (2016). Effects of national culture on bank risk-taking behavior. Research in International Business and Finance, 37. pp. 309–326, https://doi.org/10.1016/j.ribaf.2016.01.015
Atkinson, a., messy, F. (2012). measuring Financial literacy: Results of the oECD / International network on Financial Education (InFE) Pilot Study. oECD Working Papers on Finance, Insurance and Private Pensions, no. 15, oECD Publishing, http://dx.doi.org/10.1787/5k9csfs90fr4-en
Béres D., Huzdik k., kovács P., Sápi á. németh E. (2013). Felmérés a felsőoktatásban tanuló fiatalok pénzügyi kultúrájáról – kutatási jelentés. állami Számvevőszék, Budapest, https://asz.hu/storage/files/files/Szakmai%20kutat%C3%a1s/2013/t353. pdf?ctid=743, letöltés időpontja: 2019. augusz- tus 14.
Breuer, W., Salzmann, a. J. (2012). national Culture and Household Finance (august 13, 2009). Global Economy and Finance Journal 5, pp. 37–52, http://dx.doi.org/10.2139/ssrn.1448698
Brown, m., Henchoz, C., Spycher, t. (2018). Culture and financial literacy: Evidence from a within-country language border. Journal of Economic Behavior and Organization, 150, pp. 62–85, https://doi.org/10.1016/j.jebo.2018.03.011
Boubakri, n., Saffar, W. (2016). Culture and externally financed firm growth. Journal of Corporate Finance, 41. pp. 502–520, https://doi.org/10.1016/j.jcorpfin.2016.04.003
Caouette, J., altman, E., narayanan, P., nimmo, R. (2011). Managing Credit Risk – The Great Challange for the Global Financial Markets. John Wiley & Sons, Hoboken, new Jersey
Chui, a. C. W., kwok, C. C. y. (2008). national culture and life insurance consumption. Journal of International Business Studies, 39(1), pp. 88–101, https://doi.org/10.1057/palgrave.jibs.8400316
Ellickson, R. C. (2001). The market for social norms. American Law and Economic Review 3 (1), pp. 1–49, https://doi.org/10.1093/aler/3.1.1
Feldman, D. C., o’neill, o. a. (2014). The Role of Socialization, orientation, and training Programs in transmitting Culture and Climate and Enhancing Performance. In: Schneider, B. Barbera, k. m. (eds.) The oxford Handbook of organizational Climate and Culture. Oxford Uni-versity Press, pp. 44–64
Furnham, a., Wilson, E., telford, k. (2012). The meaning of money: The validation of a short money-types measure. Personality and Individual Differences, 52(6), pp. 707–711, https://doi.org/10.1016/j.paid.2011.12.020
Greenwood, J., Smith, B. D. (1997). Financial markets in development, and the development of financial markets. Journal of Economic Dynamics and Control, 21 (1), pp. 145–181, https://doi.org/10.1016/0165-1889(95)00928-0
Hayden, F. G. (1988). „Values, Beliefs, and attitudes in a Sociotechnical Setting”. Economics Department Faculty Publications. 9. http://digital commons.unl.edu/econfacpub/9
Herger, n., Hodler, R., lobsiger, m. (2008). What Determines Financial Development? Culture, Institutions or trade. Rewiev of World Economics, 144 (3), pp. 558–584, https://doi.org/10.1007/s10290-008-0160-1
Hofstede, G., Hofstede, G. J., minkov. m. (2010). Cultures and Organizations – Softwere of the Mind – Intercultural Cooperation and Its Importance for Survival. mcGraw – Hill, new york
Horváthné k. a., Széles Zs. (2014). mi befolyásolja a hazai lakosság megtakarítási döntéseit? Pénzügyi Szemle, 2014/4. 457–475. oldal
Husz I., Szántó Z. (2011). mi a pénzügyi kultúra? In: Czakó ágnes, Husz Ildikó, Szántó Zoltán (eds.) meddig nyújtózkodjunk? a magyar háztartások és vállalkozások pénzügyi kultúrájának változása a válság időszakában. Gazdaságszociológiai műhely-tanulmányok, szerk. Budapesti Corvinus Egyetem Innovációs központ nonprofit kft., Budapest, 7–12. oldal
Jakovác k., németh E. (2017). a pénzügyi kultúra fejlesztésének stratégiái: tapasztalatok és tanulságok. PRO PUBLICO BONO – Magyar Köz-igazgatás, 2017/1, 196–211. oldal, http://real. mtak.hu/77937/1/PPB_mk_2017_1_Jakovac_ nemeth_a_penzugyi_kultura_fejlesztesenek__u. pdf
Kaplow, l. (2018). Recoupment and Predatory Pricing analysis. Journal of Legal Analysis, 10. pp. 1–67, https://doi.org/10.1093/jla/lay003
Kessler, D., Perelman, S., Pestieau, P. (1993). Savings Behavior in 17 oECD Countries. The Review of Income and Wealth, 39 (1), pp. 37–49, https://doi.org/10.1111/j.1475-4991.1993. tb00436.x
Klontz, B., Britt, S. l., mentzer, J., klontz, t. (2011). money Beliefs and Financial Behaviors: Development of the klontz money Script Inventory. Journal of Financial Therapy, 2 (1) 1, http://dx.doi.org/10.4148/jft.v2i1.451
Krech, D., Crutchfield, R. S., Ballachey, E. l. (1962). Individual in Society – A Textbook of Social Psychology. mcGraw-Hill kogakusha, tokyo
Kroeber, a. l., kluckhon, C. (1967). Culture – A Critical Review of Concepts and Definitions. Vintage Books a Division of Random House, new york
Lentner Cs., Szegedi k., tatay t. (2015). a központi bankok társadalmi felelőssége. Vezetéstudomány, XlVI (9–10), 35–47. oldal, http://unipub. lib.uni-corvinus.hu/2145/1/Vt_2015n910p35.pdf
Liewellyn, n. (2016). ‘money talks’: Communicative and Symbolic Functions of Cash money. Sociology, 50 (4), pp. 796–812, https://doi.org/10.1177%2F0038038515585475
Lo, a. W. (2016). The Gordon Gekko effect: the role of culture in the financial industry. Economic Po-licy Review, Federal Reserve Bank of New York, Issue aug, pp. 17–42, https://doi.org/10.3386/w21267
Matolcsy Gy. (2015). Egyensúly és növekedés – Konszolidáció és stabilizáció Magyarországon 2010–2014. kairosz kiadó, Budapest
McFall, l. (2014). Devising Consumption Cultural Economies of Insurance, Credit and Spending. Routledge, london, https://doi.org/10.4324/9780203147870
Mellan, o. (1994). Money harmony: resolving money conflicts in your life and relationships. Walker and Company, new york
Nagy J. (1913). az általános műveltség fogalma és jelentősége az újabb pedagógiában. Magyar Pedagó-gia, a magyar tudományos akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata, (22). 24–28. oldal
Németh E., Jakovác k., mészáros a., kollár P., Várpalotai V. (2016a). körkép és kórkép a pénz-ügyi kultúra fejlesztését célzó képzésekről. Pénzügyi Szemle, 2016/2, 407–428. oldal
Németh E., Béres D., Huzdik k., Zsótér B. (2016b). Pénzügyi személyiségtípusok magyarországon kutatási módszerek és primer eredmények. Hitelintézeti Szemle, 15(2), 153. és 172. oldal
Németh E., Jakovác k., mészáros a., kollár P., Várpalotai V. (2016c). Pénzügyi kultúra fejlesztési programok felmérése. kutatási jelentés állami Szám-vevőszék, Budapest, https://www.asz.hu/storage/files/files/Publikaciok/Elemzesek_tanulmanyok/2016/penzugyi_kult_fejl_programok.pdf?download=true, letöltés időpontja: 2019. augusztus 12.
O’Connor, C., Weatherall, J. o. (2019). The misinformation age – How False Beliefs Spread. yale university Press, new Haven – london
Ostrom, E. (2009). understanding Institutional Diversity. Princeton university Press, Princeton
Philips, k. a., Johnson, F. R., maddala, t. (2002). measuring What People Value: a Comparison of “attitude” and “Preference” Surveys. Health Service Research, 37(6), pp. 1659–1679, https://dx.doi.org/10.1111%2F1475-6773.01116
Porter, m. E. (2000). Attitudes, Values, Beliefs, and the Microeconomics of Prosperity. in: Harrison, l. E. Hintington, S. P. (eds.) Culture matters – How values shape human progress, Basic Books, new york, pp. 14–28
Reuter, C. H. J. (2011). a Survey of Culture and Finance. Finance: Revue de L’association Française de Finance, 32(1), pp. 76–152, https://ssrn.com/abstract=1317324
Samuelson, P. a. (1948). Consumption Theory in terms of Revealed Preference. Economica, Vol. 15. pp. 243–253, https://www.jstor.org/stable/2549561
Schwartz, S.H. (2012). an overview of the Schwartz theory of basic values. Online Readings in Psychology and Culture, 2(1), pp. 1–20, http://dx.doi.org/10.9707/2307- 0919.1116
Stiglitz, J. E. (1989). Financial markets and development. Oxford Review of Economic Policy, 5(4), pp. 55–68, https://doi.org/10.1093/oxrep/5.4.55
Stolper, o. a. Walter, a. (2017). Financial literacy, financial advice, and financial behavior. Journal of Business Economics, 87(5), pp. 581–643, https://doi.org/10.1007/s11573-017-0853-9
Tadesse, S. kwok, C. C. y. (2005). national culture and financial systems; Journal of International Business Studies, 37(2), pp. 227–247, https://doi.org/10.1057/palgrave.jibs.8400188
Vass P. (2017). Pénzügyi ismeretekkel összefüggő aktuális kutatási eredmények; In: Pál Zsolt (ed.) a pénzügyi kultúra aktuális kérdései, különös tekintettel a banki szolgáltatásokra. a közgazdasági-módszertani képzés fejlesztéséért alapítvány, miskolc, 81–96. oldal
Weber, m. (1982). A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme. Gondolat könyvkiadó, Budapest
Williamson, o. E. (2000). The new Institutional Economics: taking Stock, looking ahead. Journal of Economic Literature, Vol. 38, no. 3. pp. 595–613, https://doi.org/ 10.1257/jel.38.3.595
Zsótér B., nagy P. (2012). mindennapi érzelmeink és pénzügyeink. Pénzügyi Szemle 2012/3 310–321. oldal
Zsótér B., németh E., luksander a. (2017). a társadalmi-gazdasági környezet változásának hatása a pénzügyi kultúrára – az oECD 2010-es és 2015-ös kutatási eredményeinek összehasonlítása. Pénzügyi Szemle, 2017/2, 251–266. oldal
Bank of England (2018) The Prudential Regulation authority’s approach to banking supervision; https://www.bankofengland.co.uk/-/media/boe/files/prudential-regulation/approach/banking-approach-2018.pdf?la=en&hash=3445FD6B39a25 76aCCE8B4F9692B05EE04D0CFE3, letöltés idő-pontja: 2019. 07. 29.
Basel Commmittee on Banking Supervision (2011). Principles for the Sound management of operational Risk; Bank for International Settlements Communications, Basel
European Comission (2004). Eurobarometer 2003.5 – Public opinion in the Candidate Countries – Financial services and consumer protection; https://ec.europa. eu/commfrontoffice/publicopinion/archives/cceb/ 2003/cceb2003_5.pdf, letöltés időpontja: 2019. 07. 30.
Institute of Risk management (2012). Risk culture under the microscope Guidance for Boards; Institute of Risk management, london
MnB (2008). Együttműködési megállapodás a pénzügyi kultúra fejlesztéséről (mnB és PSZáF), 2012. Budapest, mnB, PSZáF https://www.mnb. hu/letoltes/0415mnbpszafmegallpodas-penzugyi-kultura-fejleszte.pdf, letöltés időpontja: 2019. 07. 25.
MnB (2014). tudás és Érték – a magyar nemzeti Bank társadalmi felelősségvállalási stratégiája. https://www.mnb.hu/letoltes/mnb-tarsadalmi-spread-low-1.pdf, letöltés időpontja: 2019. 08. 25.
OECD (2005). Improving Financial literacy – analysis of Issues and Policies; oECD Publishing, Paris
OECD (2014). PISa 2012 Results: Students and money: Financial literacy Skills for the 21st Century (Volume VI), PISa, oECD Publishing, http://dx.doi.org/10.1787/9789264208094-en
OECD (2016). The Survey of adult Skills: Reader’s Companion, Second Edition, oECD Skills Studies, oECD Publishing, Paris, http://dx.doi.org/10.1787/9789264258075-en
OECD (2018). oECD/InFE toolkit for measuring Financial literacy and Financial Inclusion, oECD Publishing, Paris www.oecd.org/.../financial.../2018-InFE-Finlit-measurement-toolkit.pdf
UNESCo (2005). literacy for life – Education of all; unESCo Publishing, Paris
