Véget ér-e a számolni tudók felelőssége a határhasznok határánál?
Reflexió Mihályi Péter: A gyermekvállalás határhasznai és határköltségei című cikkére
DOI:
https://doi.org/10.35551/PFQ_2020_1_2Kulcsszavak:
népességfogyás, gyermekvállalás, J13, J22, J24Absztrakt
Mihályi Péter a Pénzügyi Szemle 2019. 4. számában megjelent cikkében matematikai modellek felállításával amellett érvel, hogy Magyarországon a népességfogyás és az elöregedés nemzeti keretek között számottevően nem enyhíthető, akármilyen nagy pénzösszeggel is próbálja az állam csökkenteni a gyermekvállalás egyéni költségeit. Ezzel szemben a jelen cikk egyrészt arra mutat rá, hogy a vágyott és a ténylegesen vállalt gyermekszám közötti különbség mérséklésére és ezáltal a termékenységi ráta érzékelhető növelésére van reális lehetőség. Másrészt a cikk több olyan tényezőt (külföldre vándorlás, gyermektelenek magas aránya) is felsorakoztat, amelyeket a gyermekvállalás egyéni hasznosságát bemutató modell megalkotásánál indokolt lenne figyelembe venni, és ezáltal a családoknak is további szempontokat adni gyermekvállalási döntéseik meghozatalához.
Hivatkozások
Kapitány B., Spéder Zs. (2012). Gyermekvállalás. In: Demográfiai Portré. Népesedéstudományi Intézet, Budapest
Kapitány B., Spéder Zs. (2018). Gyermekvállalás. In: Demográfiai Portré. Népesedéstudományi Intézet, Budapest, 53. oldal
Pulay Gy. (2010). A gyermekvállalást segítő munkavállalás. Polgár Szemle, VI. évfolyam, 4. szám, 344–349. oldal
