Új mutató az adóterhelés mérésére - javaslat
DOI:
https://doi.org/10.35551/PFQ_2020_2_7Kulcsszavak:
adóteher, tb-járulék, járulékok magánnyugdíj-rendszerekben, versenyképességi rangsor, H20, H55, J32, O57Absztrakt
Kérdésünk az volt, hogy az adóterhelés mutatója mennyiben használható a különböző nyugdíjrendszerű országok összehasonlítására. Arra a megállapításra jutottunk, hogy a nemzetközileg használt mutatók egy vonatkozásban nem jól jelzik azt, hogy a megtermelt jövedelmekből mekkora hányad marad meg az elvonások után. A foglalkoztatói nyugdíjalapokba befizetett járulékokat ugyanis nem számítják bele az adóterhelés mutatójába. Ezzel szemben a mi megközelítésünkben nyugdíjjárulékok esetében a befizetés (elvonás) ténye a döntő és nem a befizetések helye. Ezért a megoldásunk egy új mutató. Ez a "rendelkezésre álló folyójövedelem aránya", ami azt mutatja, hogy a kötelező elvonások letudása után mennyi folyójövedelem felett rendelkezhetnek a munkavállalók, illetve a munkaadók. Kötelező elvonásnak tekintettünk ugyanis mindent, amely esetben a munkaadó nem tudja elkerülni, hogy ne fizessen be egy másik intézményhez (államnak, más kasszákba).
Hivatkozások
Bielecki, J. k., Allen, m. (2014). Making Sense of Pension Reform. Project Syndicate. Jan 9, www. project-syndicate. org/ commentary/ jan-k--bielecki-and-mark-allen-show-whychanges-to-pension-systems-should-be-undertaken-when-economic-growth-is-robust
Csath m. (szerk. 2019). A versenyképesség-mérés változásai és új irányai. Dialóg Campus kiadó, Budapest
Giday a., mádi l. (2018). a munkajövedelem adóterhelése a visegrádi térségben. Pénzügyi Szemle, 63. évfolyam, 3. szám
Lentner Cs. (2013). Közpénzügyek és államház-tartástan. nemzeti közszolgálati és tankönyvkiadó, Budapest
Mádi l., árva l. (2016). a társadalombiztosítás finanszírozási reformja. Pénzügyi Szemle, 2016/3. szám, 389–406. oldal
Nagy l. (2017). az adórendszer hatása a vállalati versenyképességre és a tőkebeáramlásra. Pénzügyi Szemle, 2017/1., 21–36. oldal
Szilágyi Gy. (2008). Versenyképesség mérése a nemzetközi összehasonlítások módszertanának tükrében. Statisztikai Szemle, 86. évfolyam 1. szám, 5–21. oldal
Török László (2018). Írország válság előtt és válság után. Pénzügyi Szemle 2018/2., 259–278. oldal
Vargha B. t., Németh E., Pályi k. á. (2019). mit mutatnak a versenyképességi rangsorok? Pénz-ügyi Szemle, 2019/3., 352–370. oldal
https://doi.org/10.35551/PSZ_2019_3_3
Eurostat: Government revenue, expenditure and main aggregates, http://appsso.eurostat. ec.europa.eu/nui/show.do?wai=true&dataset=gov_ 10a_main
European Commission (2018). ageing report 2018. Publications office of the European Union, 2019. luxemburg
https://doi.org/10.2765/615631
European Commission (2019). taxation trends in the European union. Publications office of the European union, 2019. luxemburg
Finnish centre for pensions (2012). The structure of pension provision and the significance of occupational pensions in different countries. SuRVEyS 01/2012
Goverment office of Sweden (2016). The Swedish old-age pension system. December
Magyar nemzeti Bank (2017).Versenyképességi jelentés. mnB, Budapest
Magyar nemzeti Bank (2019). a versenyképesség mérésének módszertana. mnB, Budapest
OECD (2019). Pensions at a Glance 2019, https://www.oecd-ilibrary.org/docserver/b6d3dcfc-en.pdf?expires=1583756011&id=id&accname=gue st&checksum=7E4625EC89C18B74DE2FE5262 DD74F91 https://doi.org/10.1787/19991363
Tax Foundation (2018). International tax competitiveness index 2018. tax Foundation, Wa-shington
