The Accounting and Legal Issues of Capital Reserve, with Particular Emphasis on Capital Increase by Share Premium
DOI:
https://doi.org/10.35551/PFQ_2020_2_5Keywords:
capital increase by share premium, components of equity, capital reserves, startup, E22, G32, K22, M13, M41, O16Abstract
The type of capital market transaction in which external investors become the members of an undertaking through capital increase by share premium is frequent in everyday business life. We confirmed the significance of the use of the capital reserve for the purposes of maintaining the solvency of an undertaking by using a descriptive statistical analysis. Based on the interpretation of the legal regulation, and the analysis of the accounting and legal practice we found that the Hungarian accounting and legal regulation on capital reserve in force does not ensure sufficient protection and transparency, which weakens social and business trust in business associations. For this reason we would consider it useful from an accounting perspective if capital reserve, similarly to subscribed capital called but not paid, could be paid subsequently, and if it was shown in a separate line of the balance sheet as long as the payment is not made, and if the supplementary notes also contained an obligation to provide information in that regard. Legal risks can be reduced if the arbitral tribunal’s clause is included in the memorandum of association or syndicate contract in the case of capital increase by share premium. The excessive length of proceedings and capital shortfalls may jeopardise the success of the undertaking as a whole. It would strengthen the operation of the economy and legal certainty if the Court of Registration registered capital increase by share premium only when the capital reserve has already been paid in a verified manner in addition to the subscribed capital.
References
Andor á., lakatos l. (2014). Kiskönyv az új Polgári Törvénykönyvről gazdasági szakembereknek. Complex – Wolters kluwer
Armour, J. (2003). Share Capital and Creditor Protection: Efficient Rules for a modern Company law. In: Modern Law Review, Volume 63, Issue 3
Bethlendi a. (2019). Ikt startup-ok pénzügyi kérdései. Információs Társadalom, 2019. XIX. évf. 2. szám, http://dx.doi.org/10.22503/inftars.XIX.2019.2.1
Böcskei E., Deres P. (2015). Saját tőke vizsgálata – fizetésképtelenség versus csődbűntett? Glossa Iuridica, Budapest, 2015/12, 240–260. oldal
Böcskei E. (2014a). Jegyzett tőkére vonatkozó törvényi előírások. SZAKma (Számvitel – adó – könyvvizsgálat) Heti Válasz lap- és könyvkiadó Szolgáltató kft., 2014/7–8, 343–345. oldal
Böcskei E. (2014b). Saját tőke mérlegtételeinek vizsgálata – stratégiai döntések speciális helyzetekben. Controller Info, Copy & Consulting kft., 2014/I.
Coyne, J. G., Scott l. S., Brady W., David a. Wood (2010). accounting Program Research Rankings by topical area and methodology. In: Issues in Accounting Education, 25 (4) (november), pp. 631–654, https://doi.org/10.2308/iace.2010.25.4.631
Czédli G. (2014). a tagkizárási perek szabályozása és gyakorlata 1988-tól napjainkig. In: De iurisprudentia et iure publico, 2014/3. szám
Gál J., Juhász l., mika á. szerk. (2018). Társasági jogi perek 2018. Új magánjog sorozat, 15. kötet
Gór Cs. (2015). Jogi személyek törvényességi felügyelete: változásokat hozott az új Ptk. In: kamaraonline, http://kamaraonline.hu/jogi-szemelyek-torvenyessegi-felugyelete-valtozasokat-hozott-az-uj-ptk/ (letöltés: 2019. november 16.)
Hannigan, B. (2015) Share capital-capital raising and payment. In: Company law. Oxford University Press, https://doi.org/10.1093/he/9780198722861.003.0021
Horváth l. (2015). a társasági tőke védelmének büntetőjogi eszköze: a saját tőke csorbításának bűn-tette. In: Büntetőjogi Szemle 2015/1–2. szám
Metzinger P. (2004). a tagkizárás intézménye: egy alkotmányossági probléma. In: Magyar Jog, 54. évf. 11. szám
Orosz á., Pomeisl a., Wellmann Gy. szerk. (2015). Polgári jogi iránymutatások, magyarázatokkal. HVG-ORAC
Petrik F. szerk. (2018). Polgári jog I–IV. Kommentár a gyakorlat számára. HVG-oRaC
Róth J., adorján Cs., lukács J., Veit J. (2013) Számviteli esettanulmányok 2013. magyar könyvvizsgálói kamara oktatási központ kft., Budapest
Sárközy t. (2014). Gazdasági társaságok – Cégtörvény. HVG-oRaC
Schnyder, G. (2016). The law and Finance School: What Concept of law? SSRN Publications
Schnyder, G., Siems, m., aguilera, R. (2018). twenty years of ‘law and finance’: time to take law seriously. Centre for Business Research, University of Cambridge Working Paper no. 501
Stelmach, J., Brozek, B. (2006). Methods of Legal Reasoning, Springer
Szakácsné Sz. V. (2014). a tag kizárása és a jogi személy határozatainak bírósági felülvizsgálata iránti perek hatályos szabályai a 2013. évi V. törvény alapján – kitekintéssel a Gt. rendelkezéseire is. In Jogi Fórum, 2014
Török t. (2015). Felelősség a társasági jogban – Új magánjog sorozat, 9. kötet. HVG-ORAC
Vékás l. (2013). A Polgári Törvénykönyv – magyarázatokkal. Complex – Wolters kluwer
Vékás l., Gárdos P. szerk. (2018). Kommentár a Polgári Törvénykönyvhöz 2018. Complex – Wolters kluwer
évi C. törvény a számvitelről.
évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról
évi C. törvény a Büntető törvénykönyvről 2013. évi V. törvény a Polgári törvénykönyvről 2017. évi lX. törvény a választottbíráskodásról PJD 2018. 18. https://www.ifrs.org/
Downloads
Published
How to Cite
Issue
Section
License
Authors assign copyright to Pénzügyi Szemle / Public Finance Quarterly. Authors are responsible for permission to reproduce copyright material from other sources.
