Az eredmény változékonysága és a szabályozási intézkedések hatása az iszlám bankok bevételsimítására
Bizonyíték egy feltörekvő piacról
DOI:
https://doi.org/10.35551/PFQ_2020_3_5Kulcsszavak:
bevételsimítás, eredmény változékonysága, szabályozások, tőkemegfelelési mutató, G180Absztrakt
Jelen tanulmány a bevételsimító (income smoothening) gyakorlatok azonosítására és a szigorú szabályozások Pakisztáni Értéktőzsdén (PSX) jegyzett iszlám bankok bevételsimítására gyakorolt hatására összpontosít a 2010 és 2018 közötti időszakot vizsgálva. A bevételsimító tevékenységek gyakoriságát a hitelveszteségekre képzett céltartalékokon (LLP-ken) keresztül értékeljük. Az adatokat a Pakisztáni Állami Bank (State Bank of Pakistan, SBP) által közzétett banki pénzügyi kimutatásokból és a pénzügyi kimutatások elemzéseiből (financial statements analysis, FSA) nyertük ki. Az iszlám bankokban folytatott bevételsimítás vizsgálatához regressziós modellt alkalmaztunk. A tanulmány megállapításai arról tanúskodnak, hogy a Pakisztánban működő iszlám bankok - céljaik elérése érdekében - bevételsimító gyakorlatokat alkalmaznak a saría jogrendszer fennállása ellenére. A tanulmány továbbá arra is rávilágít, hogy a tőkemegfelelési mutató Bázeli Egyezményeken keresztül történő bevezetése szignifikáns és pozitívan hat a bevételsimító tevékenységek csökkentésére. A bank eszközérték szerinti méretének növekedése szintén pozitív hatást fejt ki a pakisztáni iszlám bankok bevételsimításának csökkentése révén. Tanulmányunk arra is rámutat, hogy a nemteljesítő hitelek (non-performing loans, NPL) és az összes hitel (total loans, TL) fokozzák a bevételsimítást. A GDP szintén növeli a bevételsimítást. A tanulmány nem csak a könyvvizsgálóknak és a szabályozó szerveknek ad tájékoztatást, hanem a befektetők és a közvélemény számára is. A tanulmány arra is felhívja a figyelmet, hogy a jövedelmek eloszlásának szabályozók általi szigorú és szoros megfigyelése feltétlenül szükséges a simító gyakorlatok elkerülése érdekében. Az eredmények a politikai döntéshozóknak is információkkal szolgálnak a szabályozások kiigazításához, hogy így az iszlám bankoknál csökkenjenek a simító gyakorlatok és a befektetők valós képet kapjanak a bank teljesítményéről.
Hivatkozások
Adzis, A. A., Tripe, D., Dunmore, V. P. (2010). International Financial Reporting Standards (IFRS) and income smoothing activities of banks: Evidence from Australia and New Zealand commercial banks. [Nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS) és a bankok bevételsimító tevékenységei: bizonyíték az ausztrál és új-zélandi kereskedelmi bankokból.] SSRN Electronic Journal, pp. 1–22
Agarwal, S., Chomsisengphet, S., Liu, C., Rhee, S. G. (2007). Earnings management behaviors under different economic environments: Evidence from Japanese banks. [Nyereségmenedzsment-viselkedések különböző gazdasági környezetekben: bizonyíték a japán bankokból]. International Review of Economics & Finance, 16(3), pp. 429–443
Ahmed, A. S., Takeda, C., Thomas, S. (1999). Bank loan loss provisions: a reexamination of capital management, earnings management and signalling effects [Bankok hitelveszteségekre képzett céltartalékai: a tőkekezelés, nyereségmenedzsment és jelzési hatások felülvizsgálata] Journal of Accounting and Economics, 28(1), pp. 1–25
Amin, W., Qin, F., Rauf, A., Ahmad, F. (2018). A szabályozás hatása a mikrohitelező szervezetek pénzügyi teljesítményére és az ügyfelek elérésére. Pénzügyi Szemle, 2018/3, 355–366. oldal
Barakat, A., Hussainey, K. (2013). Bank governance, regulation, supervision, and risk reporting: Evidence from operational risk disclosures in European banks. [Banki irányítás, szabályozás, fel ügyelet és kockázatokra vonatkozó beszámolás: bizonyíték az európai bankok működési kockázatokra vonatkozó közzételeiből.] International Review of Financial Analysis, 30, pp. 254–273
Berger, A. N., Humphrey, D. B. (1997). Efficiency of financial institutions: International survey and directions for future research. [A pénzügyi intézmények hatékonysága: nemzetközi felmérés és a jövőbeli kutatások irányai.] European Journal of Operational Research, 98(2), pp. 175–212
Bikker, J. A., Hu, H. (2002). Cyclical patterns in profits, provisioning and lending of banks and procyclicality of the new Basel capital requirements. [Ciklikus mintázatok a bankok nyereségében, tarta lékképzésében és hitelezésében, valamint az új bázeli tőkekövetelmények prociklikussága.] PSL Quarterly Review, 55(221)
Bouvatier, V., Lepetit, L. (2008). Banks’ procyclical behavior: Does provisioning matter? [A bankok prociklikus viselkedése: számít-e a tartalékképzés?] Journal of International Financial Markets, Institutions and Money, 18(5), pp. 513–526
Collins, J. H., Shackelford, D. A., Wahlen, J. M. (1995). Bank differences in the coordination of regulatory capital, earnings, and taxes [Banki különbségek a szavatoló tőke, bevételek és adók koordi nációjának terén] Journal of Accounting Research, pp. 263–291
Das, A., Ghosh, S. (2007). Determinants of credit risk in Indian state-owned banks: An empirical investigation. [Az indiai állami bankok hitelkockázatának meghatározó tényezői: empirikus vizsgálat] Economic Issues, 12(2), pp. 27–46
Dong, X., Liu, J., Hu, B. (2012). Research on the relationship of commercial bank’s loan loss provision and earning management and capital management. [Kutatás a kereskedelmi bankok hitelveszteségre képzett céltartalékai, nyereségmenedzsmentje és tőkekezelése közötti kapcsolatról.] Journal of Service Science and Management, 5(02), p. 171
Dushku, E. (2016). Some Empirical Evidence of Loan Loss Provisions for Albanian Banks [Empirikus bizonyítékok az albán bankok hitelveszteségekre képzett céltartalékairól] Journal of Central Banking Theory and Practice, 5(2), pp. 157–173
Elamer, A. A., Ntim, C. G., Abdou, H. A. (2017). Islamic governance, national governance, and bank risk management and disclosure in MENA countries. [Iszlám kormányzás, nemzeti kormányzás és banki kockázatkezelés és közzététel a MENA országokban.] Business & Society, 0007650317746108
Elamer, A. A., Ntim, C. G., Abdou, H. A., Zalata, A. M., Elmagrhi, M. (2019). The impact of multi-layer governance on bank risk disclosure in emerging markets: The case of Middle East and North Africa. [A többszintű kormányzás hatása a banki kockázatokra vonatkozó közzétételre a feltörekvő piacokon: a Közel-Kelet és Észak-Afrika esete.] Accounting Forum, 43(2), pp. 246–281
Elnahass, M., Izzeldin, M., Abdelsalam, O. (2014). Loan loss provisions, bank valuations and discretion: A comparative study between conventional and Islamic banks [Hitelveszteségekre képzett céltartalékok, banki becslések és diszkréció: összehasonlító tanulmány a hagyományos és iszlám bankokról] Journal of Economic Behavior & Organization, 103, pp. S160–S173
Farook, S., Hassan, M. K., Clinch, G. (2014). Islamic bank incentives and discretionary loan loss provisions. [Iszlám banki ösztönzők és diszkrecionális hitelveszteségekre képzett céltartalékok.] Pacific Basin Finance Journal, 28, pp. 152–174
Fernando, W., Ekanayake, E. (2015). Do commercial banks use loan loss provisions to smooth their income? Empirical evidence from Sri Lankan commercial banks. [A kereskedelmi bankok azért használnak hitelveszteségekre képzett céltartalékokat, hogy kisimítsák a jövedelmüket? Empirikus bizonyíték a Srí Lanka-i kereskedelmi bankokból.] Journal of Finance and Bank Management, 3(1), pp. 167–179
Greenawalt, M. B., Sinkey, J. F. (1988). Bank loan-loss provisions and the income-smoothing hypothesis: an empirical analysis, 1976–1984. [A banki hitelveszteségekre képzett céltartalékok és a bevételsimítás hipotézise: empirikus elemzés, 1976– 1984.] Journal of Financial Services Research, 1(4), pp. 301–318
Kim, M., Kross, W. (1998). The impact of the 1989 change in bank capital standards on loan loss provisions and loan write-offs. [A banki tőkeelőírások 1989-es változásának hatása a hitelveszteségekre képzett céltartalékokra és hitelleírásokra.] Journal of Accounting and Economics, 25(1), pp. 69–100
Elnahass, M., Izzeldin, M., Abdelsalam, O. (2018). The impact of religiosity on audit pricing. [A vallásosság hatása a könyvvizsgálat árképzésére.] Journal of Business Ethics, 148(1), pp. 53–78
Lim, C. Y., Yong, K. O. (2017). Regulatory pressure and income smoothing by banks in response to anticipated changes to the Basel II Accord. [Szabályozási nyomás és a bankok jövedelem simítása válaszul a Bázel II. Egyezmény várt változásaira.] China Journal of Accounting Research, 10(1), pp. 9–32
Malik, A., Din, S. U., Shafi, K., Butt, B. Z., Aziz, H. (2019). Nyereségmenedzsment és pénzügyi nehézségek kialakulásának valószínűsége a bankoknál. Pénzügyi Szemle, 2019/2, 210–225. oldal
Mersni, H., Othman, H. B. (2016). The impact of corporate governance mechanisms on earnings management in Islamic banks in the Middle East region. [A vállalati irányítási mechanizmusok hatá sa a nyereségmenedzsmentre a közel-keleti régió iszlám bankjaiban.] Journal of Islamic Accounting and Business Research
Othman, H. B., Mersni, H. (2014). The use of discretionary loan loss provisions by Islamic banks and conventional banks in the Middle East Region: A comparative study. [Az iszlám bankok és a közel keleti régió hagyományos bankjainak diszkrecionális hitelveszteségekre képzett céltartalékai: összehasonlító tanulmány.] Studies in Economics and Finance, 31(1), pp. 106–128
Ozili, P. K., Outa, E. (2017). Bank loan loss provisions research: A review. [Banki hitelveszteségekre képzett céltartalékokról szóló kutatás: áttekintés.] Borsa Istanbul Review
Quttainah, M. A., Song, L., Wu, Q. (2013). Do Islamic banks employ less earnings management? [Kevesebb nyereségmenedzsmentet alkalmaznak-e az iszlám bankok?] Journal of International Financial Management & Accounting, 24(3), pp. 203–233
Rattanataipop, P. (2013). Risk disclosures in the annual reports of UK banks, 1995-2010. [Kockázatokra vonatkozó közzétételek az egyesült királyságbeli bankok éves jelentéseiben, 1995–2010.] Newcastle University
Shawtari, A. F., Saiti, B., Abdul Razak, H. S., Ariff, M. (2015). The impact of efficiency on discretionary loans/finance loss provision: A comparative study of Islamic and conventional banks. [A hatékonyság hatása a diszkrecionális hitelekre/pénzügyi veszteségekre képzett céltartalékra: összehasonlító tanulmány a hagyományos és iszlám bankokról] Borsa Istanbul Review, 15(4), pp. 272–282
Skała, D. (2015). Saving on a rainy day? Income smoothing and procyclicality of loan‐loss provisions in central European banks. [Megtakarítás nehéz időkben? Bevételsimítás és a hitelveszteségekre képzett céltartalékok prociklikussága a közép-európai bankoknál.] International Finance, 18(1), pp. 25–46
Sulong, Z., Mohd Noor, S. N. (2018). Distribution of Depositors’ Return and The Income Smoothing Hypothesis by Malaysian Islamic Banks. [A betétesek hozamának elosztása és a malajziai iszlám bankok bevételsimításának hipotézise.] Global Journal Al-Thaqafah, 8(1), pp. 171–187
Taktak, B. N., Zouari, B. S. S., Boudriga, A. (2010). Do Islamic banks use loan loss provisions to smooth their results? [Az iszlám bankok a hitelveszteségekre képzett céltartalékokat eredményeik kisímítására használják?] Journal of Islamic Accounting and Business Research, 1(2), pp. 114–127
Vasilakopoulos, K., Tzovas, C., Ballas, A. A. (2019). Banks’ Income Smoothing in the Basel Period: Evidence from European Union [A bankok bevételsimítása a bázeli időszakban: bizonyíték az Európai Unióból.] Economic and Financial Challenges for Eastern Europe [Kelet-Európa gazdasági és pénzügyi kihívásai] (47–66): Springer
Bancaria, C. d. B. p. l. v. (2004). International convergence of capital measurement and capital standards: a revised framework. [A tőkeszabályozási intézkedések és tőkeszabványok nemzetközi konvergenciája: felülvizsgált irányelv.] Bank for International Settlements. [Nemzetközi Fizetések Bankja]
Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság (2001). Az új bázeli tőkeegyezmény. Konzultatív dokumentum, a belső-minősítésalapú megközelítés
