Gazdasági kitettség és válságállóság exogén sokk esetén
A Covid-19-járvány rövid távú gazdasági hatása az EU-ban
DOI:
https://doi.org/10.35551/PFQ_2020_3_1Kulcsszavak:
Covid-19, fiskális politika, válság, klaszterelemzés, EU, C38, E60, H12, H60, J60Absztrakt
2020 tavaszán érkezett meg Európába a koronavírus-járvány, ami a gazdasági aktivitás jelentős visszaesését okozta. Jelen tanulmány 25 európai ország esetében vizsgálja, hogy milyen összefüggések láthatók egyes országok makrogazdasági, sebezhetőségi, kitettségi karakterisztikája és a Covid-19-járvány okozta gazdasági válság alatti teljesítménye, az elszenvedett gazdasági sokk mértéke között. A kutatás során klaszterelemzéssel hét csoportra bontottuk az országokat a fiskális és szociális helyzetük, illetve külső sebezhetőségük alapján. Ezt követően az országcsoportok sajátos mintái kerülnek feltárásra a válság alatti termelési, munkaerőpiaci, mobilitási és kockázati felármutatók értékében és alakulásában. Az elemzés arra a következtetésre jut, hogy mindössze az államháztartási állapot és a pénzügyi kockázat indikátora között lehet egyértelműen kapcsolatot igazolni a klaszterek viselkedését vizsgálva. Minden klaszterre igazolást nyert, hogy a mobilitás visszaesése leginkább az ipari termelés lassulásával mutatott együttmozgást, a munkanélküliséggel ugyanakkor nem, ami a munkahelyek megtartását célzó gazdaságpolitikai intézkedések hatását mutathatja. Az eredmények igazolják azt a kezdeti elvi feltevést, hogy egy nem gazdasági jellegű, exogén sokk által okozott gazdasági válságban a rövid távú hatások tekintetében a gazdasági sérülékenység és a kiinduló makrogazdasági-társadalmi állapot magyarázó ereje jóval kisebb, mint a gazdasági okokra visszavezethető krízisek esetében.
Hivatkozások
Alesina, A., Perotti, R. (1995). Fiscal Expansion and Fiscal Adjustment in OECD Countries. Economic Policy, 21(2), pp. 5–48, https://doi.org/10.2307/1344590
Baqaee, D., Farhi, (2020). Supply versus demand: Unemployment and inflation in the Covid-19 recession. VOXEU. Letöltés dátuma: 2020. 08. 15., https://voxeu.org/article/assessingkeynesian-spillovers-covid-19-recession
Bekaert, G., Engstrom, E., Ermolov, A., (2020). Aggregate Demand and Aggregate Supply Effects of COVID-19: A Real-time Analysis,” Finance and Economics Discussion Series 2020-049. Washington: Board of Governors of the Federal Reserve System, https://doi.org/10.17016/FEDS.2020.049.
Benczes I. (2008). A költségvetési hiány politikai gazdaságtana. Közgazdasági Szemle, LV. évf., 218– 232. oldal
Boeri, T. (2002). Let Social Policy Models Compete and Europe Will Win, paper presented at a Conference hosted by the Kennedy School of Government. Harvard University, 11-12 A
Boeri, T., Baldi, S. (2005). Convergence and Competition in Social Europe(s). Bocconi University and Fondazione Rodolfo Debenedetti, https:// www.afse.fr/global/gene/link.php?news_link=tito_ boeri.pdf&fg=1
Bredemeier, C., Juessen, F., Winkler, R. (2020. június 16.). Bringing back the jobs lost to Covid-19: The role of fiscal policy. CEPR Press, Covid Economics, pp. 99–141
Chen, S., Igan, D., Pierri, N. (2020). Comparing European Countries and US States. CEPR Press, Covid Economics, pp. 1–25
Czeczeli V., Kolozsi P. P., Kutasi G., Marton Á., Várpalotai V. (2020). Gazdasági válságkezelés Európában 2020 tavaszán: Rövid távú fiskális válaszlépések a COVID–19 okozta gazdasági kihívásokra. GVKI Szakpolitikai Tanulmány, 2020/1 ISBN: 9789634983361
Csaba L. (2009). Crisis in Economics? Akadémiai Kiadó, Budapest
Farkas B. (2017). Piacgazdaságok az Európai Unióban. Akadémiai Kiadó, Budapest, http://dx.doi.org/10.18414/Ksz.2017.7-8.872
Feldstein, M. (1982). Government deficits and aggregate demand. Journal of Monetary Economics 9. évf, 1. szám, pp. 1–20, https://doi.org/10.1016/0304-3932(82)90047-2
Hall, P., Soskice, D. (2001). Varieties of Capitalism: The Institutional Foundations of Comparative Advantage. Oxford University Press, https://doi.org/10.5465/amr.2003.10196861
Hayek, F. (1995). Piac és szabadság. KJK, Budapest
Lentner, Cs., Kolozsi, P. P. (2019). Old Problems in a New context - Excerpts from the New Ways of Thinking in Economics after the Global Financial Crisis. Economics & Working Capital, 1–2, pp. 53–62, p.10
Marton Á. (2018). A fiskális konszolidáció és az államadósság kapcsolata. Csökkenti vagy növeli az adósságrátát a fiskális kiigazítás? Pénzügyi Szemle/ Public Finance Quaterly, 2018/1, 24–38. oldal
Móczár J. (2010). A közgazdaságtan válsága: Neoklasszikus versus keynesi közgazdaságtan. Magyar Tudomány, 171/3, 13. és 318–330. oldal
Perotti, R., Strauch, R., von Hagen, J. (1998). Sustainability of public finances. ZEI, University of Bonn
Sajtos L., Mitev A. (2007). SPSS kutatási és adat elemzési kézikönyv. Alinea Kiadó, Budapest
Sapir, A. (2005). Globalisation and the Reform of European Social Models, Background document for the presentation at ECOFIN Informal Meeting in Manchester. Bruegel Institute
Schubert, C., Martens, H. (2005). The Nordic Model: A Recipe for European Success? EPC Working Paper, No. 20.
Schuknecht, L., Tanzi, V. (2005). Reforming Public Expenditures in Industrialised Countries. Are There Trade-Offs? European Central Bank Working Paper, No. 435, February, ECB
Shastri, R. (2020). Policy dilemma: Is the Covid-19 pandemic a demand or supply shock? Business Standard. Letöltés dátuma: 2020. 08. 15., https://www.business-standard.com/article/ opinion/policy-dilemma-is-the-covid-19-pandemic a-demand-or-supply-shock-120042300627_1.html
Simon J. (2006). A klaszterelemzés alkalmazási lehetôségei a marketingkutatásban. Statisztikai Szemle, 84. évfolyam, 7. szám, 627–651. oldal
Szepesi G. (2013). Géniuszok párharca. Milton Friedman és J. M. Keynes vitája Tim Congdon és Robert Skidelsky előadásában. Közgazdasági Szemle, LX. évf., 2013. június, 633–649. oldal
ENSZ UNCTAD (2020). COVID-19 and tourism, Asessing the consequences. United Nations Conference On Trade And Development. Letöltés dátuma: 2020. 08 15, https://unctad.org/en/ PublicationsLibrary/ditcinf2020d3_en.pdf
European Commission (2020). The Impact of Covid Confinement Measures on EU Labour Market. Science For Policy Briefs. https://ec.europa.eu/ jrc/sites/jrcsh/files/jrc.120585_policy.brief_impact. of_.covid-19.on_.eu-labour.market.pdf https://doi.org/10.2760/079230
UNIDO (2020). The economic impact of COVID-19 pandemic. Letöltés dátum
