The Position of Heterodox Economics in Economic Science
Keywords:
orthodox economics, heterodox economics, methodology, economic policy, B2, B41, B5, E7Abstract
In economic science dominate orthodox economics (mainstream economics respectively neoclassical economics). Despite its numerous intellectual failures, orthodox economics continue to prevail in teaching at universities. A certain alternative to orthodox economics is heterodox economics, which consists of three groups of theoretical approaches, represented by the Left-wing heterodoxy and Neo-Austrian school (we include them together in the Old heterodoxy) and the New heterodoxy. The objective of this article is to define the differences between orthodox economics and heterodox economics, to find common features of individual heterodox approaches and identify substantial differences between them and also highlight the relevance of these heterodox approaches from the point of view of the challenges we are facing today. A common characteristic of heterodoxy is the rejection of orthodoxy, especially its research methods. Heterodox economists reject the axiom that individuals are always rational, the concept of ‘homo economicus’, the application of a formal-deductive approach, the use of mathematical methods in cases that are not appropriate for this, and access from a closed system position. Heterodoxy is a very diverse theoretical tradition, and there are differences not only between the Left-wing heterodoxy, Neo-Austrian school and New heterodoxy, but also within these heterodox groups. They differ on specific topics they deal with and proposed solutions to socio-economic problems.
References
Becker, J. et al. (2009). Heterodoxe Ökonomie. [Heterodox gazdaságtan.] Marburg, Metropolis Verlag
Chytil, Z., Klesla, A (2018). Nositel Nobelovy ceny za ekonomii pro rok 2017. [A közgazdasági Nobel-díj nyertese 2017-ben.] Politická Ekonomie, 66(5), pp. 652–659
Coase, R. (1999). Interview with Ronald Coase. [Interjú Ronald Coase-zal.] Az International Society for New Institucional Economics hírlevele, 2(1)
Davidson, P. (2002). Financial Markets, Money and the Real World. [Pénzügypiacok, pénz és a valós vi lág.] Edward Elgar, Cheltenham, Egyesült Királyság Northampton, USA
Davis, J. B. (2008). The Nature of Heterodox Economics. [A heterodox gazdaságtan természete.] In: Ontology and Economics. Tony Lawson and His Critics. [Ontológia és gazdaságtan. Tony Lawson és kri tikusai.] Routledge, London és New York
Dequech, D. (2007). Neoclassical, Mainstream, Orthodox, and Heterodox Economics. [Neoklasz szikus, fősodorbeli, ortodox és heterodox gazdaság tan.] Journal of Post Keynesian Economics, 30(2), pp. 279–302
De Vroey, M., Pensieroso, L. (2016). The Rise of a Mainstream in Economics. [A fősodorbeli gaz daság felemelkedése.] Discussion Paper, 26. kötet, Institut de Recherches Èconomiques et Sociales de l’Université catholique de Louvain
Friedman, M. (1999). Conversation with Milton Friedman. Conversations with Leading Economists: Interpreting Modern Macroeconomics. [Beszélge tések Milton Friedman-nal, Beszélgetések vezető közgazdászokkal.] Edward Elgar, Cheltenham, pp. 124–144
Galbraith, J. K. (1958). A gazdag társadalom. Haughton Mifflin, Boston
Hayek, F. A. (1952). The Counter-Revolution of Science: Studies in the Abuse of Reason [A tudo mány ellenforradalma: Tanulmányok az értelemmel való visszaélésről.] Free Press, Prága (1995)
Hayek, F. A. (1989). The Pretence of Knowledge. [A tudás látszata.] American Economic Review, 79(6), pp. 3–7
Hayek, F. A. (1990). The Fatal Conceit: The Errors of Socialism. [Végzetes önhittség: A szocializmus hibái.] Routledge, London.
Hogenová, A. (2001). Logos a jeho problemati ka. E-LOGOSVŠE. Elérhető: https://nb.vse.cz/kfil/ elogos/epistemology/hogen4-01.htm
Holman, R. (2001). Dějiny ekonomického myšlení. [A gazdasági gondolkodás története.] C.H.Beck, Prága
Horbulák, Zs. (2015). Finančné dejiny Európy: história peňažníctva, bankovníctva a zdanenia. [Eu rópa pénzügyi története: A pénz, a bankok és az adó zás története.] Wolters Kluwer, Pozsony
Kahneman, D., Tversky, A. (1979). Prospect Theory: An Analysis of Decisions under Risk. [A táv lat elmélet: A kockázatnak kitett döntések elemzése.] Econometrica, 47, pp. 313–327
Lawson, T. (2006). The Nature of Heterodox Economics. [A heterodox gazdaságtan természete.] Cambridge Journal of Economics, 30(4), pp. 483– 505
Lawson, T. (2003). Reorienting Economics. [A gazdaságtan reorientációja.] Routledge, London és New York
Lentner, Cs., Kolozsi, P. P. (2019). Innovative Ways of Thinking Concerning Economic Gover nance after the Global Financial Crisis. Problems and Perspectives in Management. [Innovatív gon dolkodásmódok a gazdasági irányításról a globális pénzügyi válság után.] Business Perspectives, 17 (3), pp. 122–131 Elérhető: https://dx.doi.org/10.21511/ppm.17(3).2019.10
Lipsey, R. G. (2001). Successes and Failures in the Transformation of Economics. [Sikerek és kudarcok a gazdaságtan átalakulásában.] Journal of Economic Methodology, 8(2), pp. 169–202
Mill, J. S. (1882). A System of Logic, Ratiocinative and Inductive Being. A Connected View of the Principles of Evidence, and the Methods of Scientetic Investigation. [Egy logikai rendszer, következtető és in duktív lét. Egy kapcsolódó nézet a bizonyítás elveiről, és a tudományos vizsgálat módszerei.] 8. kiadás, Har per & Brothers, Publishers, New York
Minsky, H. P. (1986). Stabilizing an Unstable Economy. [Egy instabil gazdaság stabilizálása.] Yale University Press, New Haven
Minsky, H. P. (1992). The Financial Instability Hypothesis. [A pénzügyi instabilitás hipotézis.] Working Paper no. 74. Levy Economics Institute, Elér hető: https://www.levy.org/pubs/wp74.pdf
Mises, von L. (1996). Human Action: A Treatise on Economics. [Emberi tevékenység: Értekezés a gazda ságtanról.] 4. kiadás, Foundation for Economic Edu cation, New York
Móczár J. (2017). Ergodikus versus bizonytalan pénzügyi folyamatok I–II. rész: Neoklasszikus és in tézményi közgazdaságtan. Pénzügyi Szemle, 62(4), 476–497. oldal
Oláh D. (2018). A neoliberalizmus mint politi kai program létrejötte és megvalósításának elemei. Pénzügyi Szemle, 63(1), 96–113. oldal
Rosen, S. (1997). Austrian and Neoclassical Economics: any Gains From Trade? [Osztrák és neo klasszikus gazdaságtan: van bármilyen haszon a ke reskedelmen?] Journal of Economic Methodology, 2(4), pp. 139–152
Skott P. (2011). Post-Keynesian Theories of Business Cycles. [Az üzleti ciklusok posztkeynesiánus elméletei.] Working Paper 2011-21. University of Massachusats, Amherst
Smith, A. (2002). The Theory of Moral Sentiments. [A morális felfogás elmélete.] Cambrid ge University Press, Cambridge
Sojka, M. (2009). Stane se institucionální ekonomie paradigmatem 21. století? [Az intézmé nyi gazdaságtan lesz a XXI. század paradigmája?] Politická Ekonomie, 56(3), pp. 297–304
Soto, J. H. (2010).The Austrian School: Market Order and Entrepreneurial Creativity. [Az osztrák is kola: Piaci rend és a vállalkozói kreativitás.] Edward Elgar, Cheltenham
Thaler, R. H. (2015). Misbehaving: The Making of Behavioral Economics. [Rossz viselkedés: A viselkedé si közgazdaságtan létrehozása.] WW Norton & Co, New York
Walras, L. (2014). Elements of Pure Economics, Or the Theory of Social Wealth. [A tiszta közgazda ságtan elemei, avagy a társadalmi gazdagság elmélete.] Cambridge University Press, Cambridge
New Weather Institute (2017). A közgazdaságtan megreformálásának 33 tézise. Elérhető: https://www. newweather.org/2017/12/12/the-new-reformation 33-theses-for-an-economics-reformation/
Downloads
Published
How to Cite
Issue
Section
License
Authors assign copyright to Pénzügyi Szemle / Public Finance Quarterly. Authors are responsible for permission to reproduce copyright material from other sources.
