Survey of Hungarian High School Students’ Financial Literacy in the Last 10 Years Based on the Econventio Test

Authors

  • Péter Kovács University of Szeged
  • Éva Kuruczleki University of Szeged
  • Tamás Attila Rácz University of Szeged
  • Lilla Lipták University of Szeged

Keywords:

financial literacy, Econventio test, financial awareness, G53, A20, D14, H24, J32

Abstract

The Econventio Association in cooperation with the Faculty of Economics and Business Administration of the University of Szeged has been developing the financial literacy of high school students since 2011. In our study, we summarize the main findings of surveys over the past 10 years, based on a total of 110,000 responses. Our findings show high school students to have inadequate and superficial financial knowledge. The results show that high school students have low financial literacy levels. Financial knowledge is positively related to long-term oriented thinking, the opinion formed about self-sufficiency and self-care, and the general attitude towards finances. In addition to the everincreasing role of digital financial information sources, high school students draw their financial knowledge mainly from what they see at home, which influences test scores in a negative way, while at the same time financial literacy education has a positive effect on students’ financial literacy. As age and experience increase, the level of financial knowledge increases too, especially in the topics of labour market, credits and loans and insurance, however, the problematic areas remain the same over time, both for high school students and the adult population: calculating interest, compound interest, the meaning of expressions 'at least' or ‘at most’, or comparing different financial offers.

References

Amagir, A., Groot, W., Maassen van den Brink, H., Wilschut, A. (2018). A Review of Financial-literacy Education Programs for Children and Adolescents. Citizenship, Social and Economics Education, 17(1), pp. 56–80, https://doi.org/10.1177/2047173417719555

Atkinson, A., Messy, F. (2012). A pénzügyi kultúra mérése: Az OECD / Nemzetközi Pénz ügyi Képzési Hálózata (INFE) kísérleti kutatásá nak eredményei. OECD Pénzügyi, Biztosítási és Magánnyugdíjpénztári Műhelytanulmányok, 15, OECD Publishing

Beck, J. J., Garris, R. O. (2019). Managing Personal Finance Literacy in the United States: A Case Study. Education Sciences, 9(2), p. 129, https://doi.org/10.3390/educsci9020129

Béres D., Huzdik K. (2012). A pénzügyi kultúra megjelenése makrogazdasági szinten. Pénzügyi Szem le, 57(3), 322–336. oldal

Botos K., Botos J., Béres D., Cser nák J., Németh E. (2012). Pénzügyi kultúra és kockázatvállalás a közép-alföldi háztartásokban. Pénzügyi Szemle, 57(3), 291–309. oldal

Denis, D. J. (2016). Applied Univariate, Bivariate, and Multivariate Statistics. Wiley, New Jersey

Harputlu, S. M., Kendirli, S. (2019). An Assessment on the Financial Literacy Level of Generation Z. In: Uçak, H. (szerk.). Proceedings Book 3rd In ternational Conference on Economic Research, 24- 25th October pp. 56–61, Alanya, Turkey, ISBN: 978-605-81058-2-9

Hasler, A., Lusardi, A. (2017). The Gender Gap in Financial Literacy: A Global Perspective. Global Financial Literacy Excellence Center, The George Washington University School of Business

Hogarth, J. M., Hilgert, M. A., Beverly, S. G. (2003). Patterns of Financial Behaviors: Implica tions for Community Educators and Policymakers. No 883, Proceedings, Federal Reserve Bank of Chicago

Horváthné Kökény A., Széles, Zs. (2014). Mi befolyásolja a hazai lakosság megtakarítási döntéseit? Pénzügyi Szemle, 59(4), 457–475. oldal

Huzdik K., Béres D., Németh E. (2014). Pénzügyi kultúra versus kockázatvállalás empirikus vizsgálata a felsőoktatásban tanulóknál. Pénzügyi Szemle, 59(4), 476–488. oldal

Klapper, L., Lusardi, A. (2020). Financial Literacy and Financial Resilience: Evidence from Around the World. Financial Management, 49(3), pp. 589–614, https://doi.org/10.1111/fima.12283

Klapper, L. F., Lusardi, A., van Oudheusden, P. (2015). Financial Literacy Around the World: Insights from the Standard & Poor’s Ratings Services Global Financial Literacy Survey.

Kovács, L., Terták, E (2019). Financial Literacy, Werlag Dashöffer Kovács, L. (2018). A pénzügyi kultúra és tudás fejlesztése. In: Pál, Zs. (szerk): FINTELLIGENCE Tudományos Pénzügyi Kultúra Körkép, 39–56. oldal

Kovács L., Sütő Á. (2020). Megjegyzések a pénz ügyi kultúra fejlesztéséről. Gazdaság és Pénzügy, 7(1), 137–146. oldal, http://doi.org/10.33926/GP.2020.1.6

Kovács P., Kuruczleki É. (2017). A ma gyar lakosság pénzügyi kultúrája. In: Veresné S. M., Lipták K. (szerk.) „Mérleg és Kihívások” X. Nemzetközi Tudományos Konferencia – „Balance and Challenges” X. International Scientific Conference: Konferenciakiadvány: A közgazdász képzés elindításának 30. évfordulója alkalmából. Miskolc-Egyetemváros, Magyarország, Miskol ci Egyetem Gazdaságtudományi Kar, 302–309. oldal

Lusardi, A., Hasler, A., Yakoboski, P. J. (2020). Building up Financial Literacy and Financial Resilience. Mind & Society, pp. 1–7

Lusardi, A., Mitchell, O. S., Curto, V. (2010). Financial Literacy Among the Young: Evidence and Implications for Consumer Policy. CFS Working Paper, No. 2010/09. Center for Financial Studies

Mondres, T. (2019). How Generation Z is Changing Financial Services. ABA Banking Journal, 111(1), p. 24

Németh E., Vargha B. T., Domokos K. (2020a). Pénzügyi kultúra. Kik, kiket és mire képeznek? Összehasonlító elemzés 2016–2020. Pénzügyi Szem le, 65(4), 554–582. oldal, https://doi.org/10.35551/PSZ_2020_4_7

Németh E., Zsótér B., Béres D. (2020b). A pénzügyi sérülékenység jellemzői a magyar la kosság körében az OECD 2018-as adatainak tükrében. Pénzügyi Szemle, 65(2), 281–308. oldal, https://doi.org/10.35551/PSZ_2020_2_8

Zsótér B., Németh E., Luksander A. (2017). A társadalmi-gazdasági környezet változásának hatása a pénzügyi kultúrára. Pénzügyi Szemle, 62(2), 251– 266. oldal

MNB – PSZÁF (2008). Együttműködési meg állapodás a pénzügyi kultúra fejlesztése területén. Online: https://www.mnb.hu/letoltes/0415mnb pszafmegallpodas-penzugyi-kultura-fejleszte.pdf, Letöltve: 2017. szeptember 10.

OECD (2013). PISA 2012 Assessment and Analytical Framework. PISA 2012 Assessment and Analytical Framework: Mathematics, Reading, Sci ence, Problem Solving and Financial Literacy. OECD Publishing

OECD (2015). OECD/INFE Core Competencies Framework on Financial Literacy for Youth. OECD Publishing

OECD (2016). OECD/INFE International Survey of Adult Financial Literacy Competencies. OECD Publishing

OECD (2020a). OECD/INFE 2020 Internatio nal Survey of Adult Financial Literacy. OECD Pub lishing

OECD (2020b). PISA 2018 Results (Volume IV): Are Students Smart about Money? PISA, OECD Publishing, Pari

Published

2021-06-30

How to Cite

Kovács, P., Kuruczleki, Éva, Rácz, T. A., & Lipták, L. (2021). Survey of Hungarian High School Students’ Financial Literacy in the Last 10 Years Based on the Econventio Test . Public Finance Quarterly, 66(2). Retrieved from https://journals.lib.uni-corvinus.hu/index.php/penzugyiszemle/article/view/1239

Issue

Section

Focus - Financial and Accounting Competencies