Szellemi tőkével kapcsolatos közzétételek
Indiai éves jelentésekből gyűjtött bizonyítékok
DOI:
https://doi.org/10.35551/PFQ_2022_1_7Kulcsszavak:
tartalomelemzés, szellemi tőke, közzétételi index, kapcsolati tőke, G31, G39, M41Absztrakt
A gazdaságnak a gyártásalapú gazdaságtól a tudásalapú gazdaság felé történő elmozdulása felértékelte a szellemi tőke fontosságát az üzleti érték létrehozásának folyamatában. Bár az integrált jelentésekben kimutatják a szellemi tőkét, a hagyományos pénzügyi beszámolók korlátozott információkat közölnek róla. Tanulmányunk a szellemi tőkével kapcsolatos közzétételeknek az indiai cégeknél tapasztalható mértékét, valamint az érdekeltek elvárásai és az iparági közzétételi eljárások között fennálló szakadékot vizsgálja. E célból tartalomelemzést végeztünk a Bombay Értéktőzsdén jegyzett 30 nempénzügyi cégből álló mintán a 2019–2020 közötti időszakra olyan módon, hogy korábbi tanulmányok alapján összeállítottunk egy 42 tételből álló közzétételi indexet a szellemi tőke három kategóriájában, nevezetesen a strukturális tőke, a kapcsolati tőke és a humán tőke alatt. Az eredmények azt mutatták, hogy a szellemi tőkével kapcsolatos közzétételek az indiai cégeknél általában véve csekély mértékűek. A vállalatok a szellemi tőkével kapcsolatos tételek mindössze 42 százalékát teszik közzé. Megállapítottuk továbbá, hogy a legtöbb vállalat a strukturális tőkéről tesz közzé adatokat, míg a humán tőkével kapcsolatos közzétételek minimális pontszámot értek el. Az eredmények azt jelzik, hogy ki kell dolgozni az immateriális javaknak az indiai vállalatok éves beszámolóiban történő feltüntetésének megfelelő keretét.
Hivatkozások
Ahmed Haji, A., Mubaraq, S. (2013). The trends of intellectual capital disclosures: evidence from the Nigerian banking sector. [A szellemi tőkevel kapcsolatos kozzetetelek tendenciai: a nigeriai bankszektorbol gyűjtott bizonyitekok.] Journal of Human Resource Costing & Accounting, 16(3), pp. 184–209, https://doi.org/10.1108/14013381211286360
Ax, C., Marton, J. (2008). Human capital disclosures and management practices. [Human tőkevel kapcsolatos kozzetetelek es iranyitasi gyakorlatok.] Journal of Intellectual Capital, 9(3), pp. 433–455, https://doi.org/10.1108/14691930810892027
Balog I. I. (2021). Mennyire hatekonyak az iskolai evek? A human tőke es a gazdasagi novekedes os�-szefuggesenek vizsgalata europai orszagokban 2014–2019. Pénzügyi Szemle, 2021/4, 479–493. oldal, https://doi.org/10. 35551/PFQ_2021_4_1
Bontis, N. (1998). Intellectual capital: an exploratory study that develops measures and models. [Szellemi tőke: mereseket es modelleket kidolgozo tanulmany.] Management Decision, 36(2), pp. 63–76, https://doi.org/10.1108/00251749810204142
Bontis, N. (2003). Intellectual Capital Disclosure in Canadian Corporations. [Szellemi tőkevel kapcsolatos kozzetetelek kanadai vallalatoknal.] Journal of Human Resource Costing & Accounting, 7(1), pp. 9–20, https://doi.org/10.1108/eb029076
Bozzolan, S., Favotto, F., Ricceri, F. (2003). Italian annual intellectual capital disclosure:An empirical analysis. [Szellemi tőkevel kapcsolatos eves kozzetetelek Olaszorszagban: Empirikus elemzes.] Journal of Intellectual Capital, 4(4), pp. 543–558, https://doi.org/10.1108/14691930310504554
Brennan, N. (2006). Reporting intellectual capital in annual reports : evidence from Ireland. [Szellemi tőkevel kapcsolatos kozzetetelek eves jelentesekben: Irorszagban gyűjtott bizonyitekok.] Accounting, Auditing & Accountability Journal, 14(4), pp. 423–436,
Brown, B. A., Patel, A., Ofaletse, V. (2016). Intellectual capital varieties in service-based companies in Botswana. [Szellemi tőkevariaciok szolgaltato vallalatoknal Botswanaban.] International Social Science Journal, 66(219–220), pp. 93–107, https://doi.org/10.1111/issj.12092
Cabrita, M., Cabrita, M. do R. (2013). Applying Social Marketing to Healthcare : Challenges and Opportunities. [Szocialis marketing alkalmazasa az egeszsegugyben: Kihivasok es lehetősegek.] In Dynamics of Competitive Advantage and Consumer Perception in Social Marketing [Forrás: A versenyelőny és a fogyasztói percepció dinamikája a szociális marketingben.] 1. kiadas, 4. fejezet, IGI Globalis, Szerkesztők: Avinash Kapoor, Chinmaya Kulshrestha, Marciusi szam, pp. 78–97, https://doi.org/10.4018/978-1-4666-4430-4.ch004
Campbell, D., Rahman, M. R. A. (2010). A longitudinal examination of intellectual capital reporting in Marks & Spencer annual reports, 1978–2008. [A szellemi tőkevel kapcsolatos jelentesek longitudinalis vizsgalata a Marks & Spencer eves jelenteseiben, 1978–2008.] The British Accounting Review, 42(1), pp. 56–70, https://doi.org/10.1016/j.bar.2009.11.001
Choong, K. K. (2008). Intellectual capital: Definitions, categorization and reporting models. [Szellemi tőke: Definiciok, kategorizalas es jelentesi modellek.] Journal of Intellectual Capital, 9(4), pp. 609–638, https://doi.org/10.1108/14691930810913186
Davey, J., Schneider, L., Davey, H. (2009). Intellectual capital disclosure and the fashion industry. [Szellemi tőkevel kapcsolatos kozzetetelek es a divatipar.] Journal of Intellectual Capital, 10(3), pp. 1469–1930, https://doi.org/10.1108/14691930910977815
Deegan, C. (2002). Introduction:the ligitimizing effect of social and environmental disclosures: a theoretical foundation. [Bevezetes: a tarsadalmi es kornyezetvedelmi kozzetetelek legitimizalo hatasa.] 15(3), pp. 282–311, https://doi.org/10.1108/09513570210435852
Donaldson, T., Preston, L. E. (1995). The Stakeholder Theory of the Corporation: Concepts, Evidence, and Implications. [A vallalat stakeholder teoriaja: Koncepciok, bizonyitek es implikaciok.] Academy of Management Review, 20(1), pp. 65–92
Duff, A. (2018). Intellectual capital disclosure: evidence from UK accounting firms. [Szellemi tőkevel kapcsolatos kozzetetelek: az Egyesult Kiralysagban műkodő konyvelőcegektől gyűjtott bizonyitekok.] Journal of Intellectual Capital, 19(4), pp. 768–786, https://doi.org/10.1108/JIC-06-2017-0079
Dumay, J. (2014). 15 years of the Journal of Intellectual Capital and counting A manifesto for transformational IC research. [A Journal of Intellectual Capital 15 eve es a transzformacios szellemi tőke kutatasara vonatkozo kialtvany.] Journal of Intellectual Capital, 15(1), pp. 2–37, https://doi.org/10.1108/JIC-09-2013-0098
Dumay, J. C. (2012). Grand theories as barriers to using IC concepts.[A szellemi tőke koncepciok hasznalatanak utjaban allo jelentősebb teoriak.] Journal of Intellectual Capital, 13(1), pp. 4–15, https://doi.org/10.1108/14691931211196187
Dumay, J., Cai, L. (2014). A review and critique of content analysis as a methodology for inquiring into IC disclosure. [A tartalomelemzes mint a szellemi tőkevel kapcsolatos kozzetetelek vizsgalati modszertananak attekintese es kritikaja.] Journal of Intellectual Capital, 15(2), pp. 264–290, https://doi.org/10.1108/JIC-01-2014-0010
Dumay, J., Cai, L. (2015). Using content analysis as a research methodology for investigating intellectual capital disclosure: A critique. [A tartalomelemzes mint kutatasi modszertan alkalmazasa a szellemi tőkevel kapcsolatos kozzetetelek vizsgalatahoz: Kritika.] Journal of Intellectual Capital, https://doi.org/10.1108/JIC-04-2014-0043
Guthrie, J., Petty, R., Yongvanich, K., Ricceri, F. (2004). Using content analysis as a research method to inquire into intellectual capital reporting.[A tartalomelemzes mint kutatasi modszer alkalmazasa a szellemi tőkevel kapcsolatos jelentesek vizsgalatahoz.] Journal of Intellectual Capital, 5(2), pp. 282–293, https://doi.org/10.1108/14691930410533704
Guthrie, J., Petty, R. (2000). Intellectual capital: Australian annual reporting practices. [Szellemi tőke: Ausztral eves jelentesi gyakorlatok.] Journal of Intellectual Capital, 1(3), pp. 241–251, https://doi.org/10.1108/14691930010350800
Guthrie, J., Petty, R., Ricceri, F. (2006). The voluntary reporting of intellectual capital: Comparing evidence from Hong Kong and Australia. [A szellemi tőke onkentes jelentese: hongkongi es ausztral bizonyitekok osszehasonlitasa.] Journal of Intellectual Capital, 7(2), pp. 254–271, https://doi.org/10.1108/14691930610661890
Guthrie, John, Wingfield, A., Metsala, J., Cox, K. (1999). Motivational and Cognitive Predictors of Text Comprehension and Reading Amount. [A szovegertes es az olvasasmennyiseg motivacios es kognitiv előrejelzői.] Scientific Studies of Reading, 3(3), pp. 231–256, https://doi.org/10.1207/s1532799xssr0303
Husin, N. M., Hooper, K., Olesen, K. (2012). Analysis of intellectual capital disclosure - an illustrative example. [A szellemi tőkevel kapcsolatos kozzetetelek elemzese – egy szemleletes pelda.] Journal of Intellectual Capital, 13(2), pp. 196–220, https://doi.org/10.1108/14691931211225030
Joshi, M., Ubha, D. S., Sidhu, J. (2011). Intellectual capital disclosures in India: A case study of information technology sector. [Szellemi tőkevel kapcsolatos kozzetetelek Indiaban: esettanulmany az informaciotechnologiai agazatbol.] Global Business Review, 12(1), pp. 37–49, https://doi.org/10.1177/097215091001200103
Kamath, B. (2008). Intellectual capital disclosure in India: content analysis of “TecK” firms. [Szellemi tőkevel kapcsolatos kozzetetelek Indiaban: a ‚TecK’ cegek tartalomelemzese.] Journal of Human Resource Costing & Accounting, 12(3), pp. 213–224, https://doi.org/10.1108/14013380810919859
Lim, S. J., White, G., Lee, A., Yuningsih, Y. (2017). A longitudinal study of voluntary disclosure quality in the annual reports of innovative firms. [Longitudinalis tanulmany az onkentes kozzetetelek minősegeről az innovativ cegek eves jelenteseiben.] Accounting Research Journal, 30(1), pp. 89–106, https://doi.org/10.1108/ARJ-08-2013-0056
Malhotra, Y. (2003). Measuring knowledge assets of a nation: Knowledge systems for development. [Egy nemzet tudaseszkozeinek merese: tudasrendszerek a fejlődeshez.] United Nations advisory Meeting of the Department of Economic and Social Affairs Division for Public Administration and Development Management, 52
Martino, J. P. (1972). Technological forecasting for decision making. [Technologiai előrejelzesek a donteshozashoz.] McGraw-Hill
Mehrotra, V., Malhotra, A. K., Pant, R. (2018). Intellectual Capital Disclosure by the Indian Corporate Sector. [Az indiai vallalati szektor szellemi tőkevel kapcsolatos előrejelzesei.] Global Business Review, 19(2), pp. 1–17, https://doi.org/10.1177/0972150917713562
Meireles, R., Cabrita, F., Lurdes, M. De, Gomes, A. M., Munoz, P. (2017). Competitiveness and disclosure of intellectual capital : an empirical research in Portuguese banks. [Versenykepesseg es a szellemi tőke kozzetetele: empirikus kutatas portugal bankokban.] Journal of Intellectual Capital, 18(3), pp. 486–505, https://doi.org/10.1108/JIC-11-2016-0112
Mertins, K., Wang, K. H., Will, M. (2009). InCaS: Intellectual capital management in European SME - Its strategic relevance and the importance of its certification. [InCasS: Szellemi tőke kezelese az europai kkv-knal – Strategiai relevancia es a tanusitas fontossaga.] Electronic Journal of Knowledge Management, 7(1), pp. 111–122
Mulyadi, M. S., Panggabean, R. R., & Department. (2017). Intellectual capital reporting: case study of high intellectual capital corporations in Indonesia. [Szellemi tőke jelentese: esettanulmany jelentős szellemi tőkevel rendelkező indonez vallalatokrol.] Int. J. Learning and Intellectual Capital, 14(1), pp. 1–10
Parshakov, P., Shakina, E. (2020). Do companies disclose intellectual capital in their annual reports? New evidence from explorative content analysis. [Kozzeteszik-e a szellemi tőket a vallalatok az eves jelenteseikben? Uj bizonyitekok a tartalomelemzesből.] Journal of Intellectual Capital, 21(6), pp. 853–871, https://doi.org/10.1108/JIC-03-2019-0040
Salvi, A., Vitolla, F., Giakoumelou, A., Raimo, N., Rubino, M. (2020). Intellectual capital disclosure in integrated reports: The effect on firm value. [Szellemi tőke kozzetetele az integralt jelente sekben: A cegertek hatasa.] Technological Forecasting and Social Change, 160(June), https://doi.org/10.1016/j.techfore.2020.120228
Schaper, S., Nielsen, C., Roslender, R. (2017). Moving from irrelevant intellectual capital (IC) reporting to value-relevant IC disclosures. [Az irrelevans szellemitőke-jelentesektől az ertekrelevans szellemi tőke kozzetetelekig.] Journal of Intellectual Capital, 18(1), pp. 81–101, https://doi.org/10.1108/jic-07-2016-0071
Schneider, A., Samkin, G. (2008). Intellectual capital reporting by the New Zealand local government sector. [Szellemi tőkevel kapcsolatos jelentesek az uj-zelandi onkormanyzati agazatban.] Journal of Intellectual Capital, 9(3), pp. 456–486, https://doi.org/10.1108/14691930810892036
Solikhah, B., Wahyudin, A., Rahmayanti, A. A. W. (2020). The Extent of Intellectual Capital Disclosure and Corporate Governance Mechanism to Increase Market Value. [A szellemi tőkevel kapcsolatos kozzetetelek merteke es a vallalatiranyitasi mechanizmus szerepe a piaci ertek noveleseben.] The Journal of Asian Finance, Economics and Business, 7(10), pp. 119–128, https://doi.org/10.13106/jafeb.2020.vol7.no10.119
Yi, A., Davey, H. (2010). Intellectual capital disclosure in Chinese ( mainland ) companies. [Szellemi tőkevel kapcsolatos kozzetetelek a (kontinentalis) kinai vallalatoknal.] Journal of Intellectual Capital, 11(3), pp. 326–347, https://doi.org/10.1108/14691931011064572
