Az eszközvásárlások, a pénzmennyiség és az infláció kapcsolata a 2007 és 2022 közötti időszakban a Federal Reserve példáján keresztül
DOI:
https://doi.org/10.35551/PFQ_2022_2_6Kulcsszavak:
monetáris politika, eszközvásárlások, pénzmennyiség, infláció, E52, E51, E31Absztrakt
A 2008-as válságot és a 2020-as Covid–19-járványt követő nagy eszközvásárlási programok a pénzmennyiség-aggregátumok jelentős bővülését okozták, aminek mentén az infláció és a pénzmennyiség kapcsolatának vizsgálata (újra) felértékelődött. A tanulmányban az Amerikai Egyesült Államokra vonatkozó adatok alapján vizsgálom 2007 és 2022 között a mennyiségi lazítás okozta pénzaggregátumváltozásokat, a jegybanki politika végrehajtásának keretrendszerét bőséges tartalékok mellett, illetve ezeknek az árszínvonalra gyakorolt hatását vektor-autoregresszív modell alkalmazásával. A tanulmány által feldolgozott időszak felöleli a 2020 utáni járványhelyzetet, azonban a rendelkezésre álló időszak korlátozott hossza és a hatások bizonytalansága miatt a tanulmány fókusza a járvány előtti folyamatokon van. Az időszakban a pénzmennyiség jelentős bővülése okozta inflációs félelmek nem igazolódtak a jegybanknál elhelyezett feles tartalékokban kicsapódó bankrendszeri likviditás, az átalakuló monetáris politikai operatív keretrendszer, valamint a negatív kibocsátási rés hatására. Azonban a modell szerint a pénzaggregátumok sokkjai az inflációs várakozásokba beépülnek, vagyis az eszközvásárlások okozta pénzmennyiség-változási folyamatok a vizsgált jegybank esetében segíthetik a középtávú inflációs cél elérését.
Hivatkozások
Acs A. (2014). Penzintezeti merlegadatok monetaris politikai ujraertelmezese. A brokerkereskedő szervezetek realgazdasagi es likviditasi jelentősege. Közgazdasági Szemle, 61(2), 166–192. oldal
Abel I., Lehmann K., Tapaszi, A. (2016). A penz és a bankok ellentmondásos kezelése a makroökonómiában. Hitelintézeti Szemle, 15(2), 33–58. oldal
Azuini, A. (2020). The non-linear effects of the Fed asset purchases. Studies in Nonlinear Dynamics & Econometrics, 26(2), pp. 205–218, http://dx.doi.org/10.1515/snde-2020-0022
Beckworth, D. (2021). The Safe Asset Shortage and the Low Inflation of 2010–2019: A Money Demand View. Elsevier Electronic Journal, http://dx.doi.org/10.2139/ssrn.3992846
Bernanke, B. S., Blinder, A. S. (1992). The Federal funds rate and the channels of monetary transmission. The American Economic Review, 82(4), pp. 901–921, http://www.jstor.org/stable/2117350.
Bessenyei I. (2007). A makroökonómia és makrogazdasági politika újabb elméletei. Pecsi Tudomanyegyetem
Bhattarai, S., Eggertsson, G., Gafarov, B. (2015). Time Consistency and the Duration of Government Debt: a signalling Theory of Quantitative easing. NBER Working Paper No. 21336, https://www.nber.org/system/files/working_ papers/w21336/w21336.pdf
Bindseil, U. (2004). The Operational Target of Monetary Policy and the Rise and Fall of Reserve Position Doctrine. ECB Working Paper Series No. 372, http://dx.doi.org/10.2139/ssrn.533132
Boehl, G., Goy, G., Strobel, F. (2020). A structural investigation of Quantitative Easing. De Nederlandsche Bank Working Paper No. 691, http://dx.doi.org/10.2139/ssrn.3782958
Botos K. (2016). Penzteremtes a modern gazdasagban. Pénzügyi Szemle, 61(4), 456–470. oldal
Brooks, C. (2014). Introductory Econometrics for Finance. Cambridge University Press, Cambridge.
Cui, W., Sterk, V. (2021). Quantitative easing with heterogeneous agents. Journal of Monetary Economics, 123(4), pp. 68–90, http://dx.doi.org/10.1016/j.jmoneco.2021.07.007
Czeczeli, V. (2016). A Federal Reserve mennyiségi lazításának egyes makrogazdasági hatásai. Pénzügyi Szemle, 61(4), 471–492. oldal
Ennis, H. M. (2018). A Simple General Equilibrium Model of Large Excess Reserves. Journal of Monetary Economics, 98(1), pp. 50–65, http://dx.doi.org/10.1016/j.jmoneco.2018.04.008
Farkas, B. (2021). A kozgazdasagi gondolkodas rovid tortenete. Akademiai Kiado, Budapest, http://dx.doi.org/10.1556/9789634547426
Felcser, D., Lehmann, K., Vonnak, B. (2017). A monetaris politika műkodese – transzmisszio a valsag előtt es utan. In: Vonnak B. (ed.): Modern Jegybanki Gyakorlat. Magyar Nemzeti Bank, Budapest, 9–55. oldal
Friedman, M. (1968). The Role of Monetary Policy. American Economic Review, 58(1), pp. 1–17, http://dx.doi.org/10.1007/978-1-349-24002-9_11
Gagnon, J., Raskin, M., Remache, J., Sack, B. (2011). The financial market effects of the federal reserve’s Large-scale asset purchases. International Journal of Central Banking, 7(1), pp 3–43
Haldane (1997). Designing Inflation Targets. Working Paper Reserve Bank of Australia. https://www.rba.gov.au/publications/confs/1997/pdf/haldane.pdf
Hansen, B. (2020). Econometrics. University of Wisconsin, Department of Economics. Wisconsin
Ihrig, J., Senyuz, Z., Weinbach, G. (2020). The Fed’s „Ample-Reserves” Approach to Implementing Monetary Policy. Finance and Economics Discussion Series FED, https://doi.org/10.17016/FEDS.2020.022
Ireland, P. (2019). Interest on Reserves: History and Rationale, Complications and Risks. Cato Journal, 39(2), pp. 327–337
Janus, J. (2015). The Transmission Mechanism of Unconventional Monetary Policy. Oeconomica Copernica, 7(1), pp. 7–21, http://dx.doi.org/10.12775/OeC.2016.001
Joyce, M., Stevens, I., Lasaosa, A., Tong, M. (2011). The financial market Impact of Quantitative easing in the united kingdom. Bank of England Working Paper No. 121, https://www.ijcb.org/journal/ijcb11q3a5.htm
Keynes, J. M. (1964). The General Theory of Employment, Interest, and Money. Harcourt-Brace & World Inc., New York
Kim, K., Laubach, T., Wei, M. (2020). Macroeconomic Effects of Large-Scale Asset Purchases: New Evidence. FED Working Paper No. 2020-47, http://dx.doi.org/10.17016/FEDS.2020.047
Kolozsi P. P., Horvath, G. (2020). Mennyit ér a likviditás? A magyar bankrendszer likviditáskeresleti függvényének becslése. Közgazdasági Szemle, 67(2), 113–139. oldal
Komaromi, A. (2007). A monetáris bázis hatása a pénzmennyiségekre – Van-e információtartalma a jegybankpénz mennyiségének? MNB Szemle, 2007(7), 31–37. oldal
Kovacs Gy., Kiss G. D., Varga J. Z. (2016). Varakozasok es a monetaris politika – kulonos tekintettel a magyarorszagi gyakorlatra. Közgazdasági Szemle, 63(11), 1192–1216. oldal
Krekó, J., Balogh, C., Mátrai, R., Lehmann, K., Vonnák, B., Pulai, Gy. (2012). Nemkonvencionális jegybanki eszközök alkalmazásának nemzetközi tapasztalatai és hazai lehetőségei. MNB-Tanulmányok 100, https://www.mnb.hu/letoltes/mt100.pdf
Lucas, R. (1980). Two Illustrations of the Quantity Theory of Money. American Economic Review, 70(5), pp. 1005–1014
McCandless, G., Weber, W. (1995). Some Monetary Facts. Quarterly Review, Federal Reserve Bank, 19(2), pp. 2–11, https://doi.org/10.21034/qr.1931
Polgar, E. K., Novak, Zs. (2015). A monetáris politika elméleti és gyakorlati alapjai. Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest
Reis, R. (2016). Funding Quantitative easing to target inflation. CEPR Discussion Papers No. 11505, https://ideas.repec.org/p/cfm/wpaper/1626.html
Sargent, T., Surico, P. (2011). Two Illustrations of the Quantity Theory of Money: Breakdowns and Revivals. American Economic Review, 101(1), pp. 109–128, https://doi.org/10.1257/aer.101.1.109
Stock, J., Watson, M. (2001). Vector Autoregressions. Journal of Economic Perspectives, 15(4), pp. 101–115, https://doi.org/10.1257/jep.15.4.101
Szentmihalyi, Sz., Vilagi, B. (2015). A Phillipsgorbe – elmelettortenet es empirikus osszefuggesek. Hitelintézeti Szemle, 14(4), 5–28. oldal
Vincze, J. (2018). Bevezetés az ökonometriai idősorelemzésbe. Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest
Weale, M., Wieladek, T. (2015). What are the macroeconomic effects of asset purchases? Journal of Monetary Economics, 79(2), pp. 81–93, http://dx.doi.org/10.1016/j.jmoneco.2016.03.010
