Teljes versenyképességi fordulat szükséges a fenntartható felzárkózáshoz
DOI:
https://doi.org/10.35551/PFQ_2022_2_1Kulcsszavak:
versenyképesség, fenntartható felzárkózás, közepes jövedelmi csapda, növekedési tartalékok, zöld és digitális átállás, H12, I15, I25, J11, O10, O40, Q56Absztrakt
Hazánk fenntartható növekedéséhez és felzárkózásához nélkülözhetetlen a versenyképesség további erősítése. A Magyar Nemzeti Bank szerint egy gazdaság akkor versenyképes, ha a rendelkezésére álló erőforrásait optimálisan hasznosítja a lehető legmagasabb szintű, de még fenntartható jólét elérése érdekében. Magyarországon az elmúlt évtizedben kialakultak a versenyképességi fordulathoz szükséges makrogazdasági feltételek, melyek a koronavírus-járvány gazdasági hatásának kezeléséhez is stabil alapot jelentettek. Az MNB Versenyképességi jelentésének rangsorában hazánk a 18. helyen végzett az Európai Unió 27 országa között 2021-ben. Az eredmény azt mutatja, hogy a fenntartható felzárkózás, valamint a közepes fejlettség csapdájának elkerülése érdekében nélkülözhetetlen a versenyképesség további erősítése és a növekedési tartalékok hatékony felszabadítása, elsősorban a minőségi humán tőke, továbbá a gazdaság digitális és zöld átállása területén.
Hivatkozások
Agénor, P.-R. (2017). Caught in the Middle? The Economics of Middle-Income Traps. Journal of Economic Surveys, Vol. 31, Issue 3, pp. 771–791, 2017, https://doi.org/10.1111/joes.12175
Agénor, P.-R., Canuto, O. (2012). Middle- Income Growth Traps. Policy Research Working Paper No. 6210, World Bank, https://doi.org/10.1596/1813-9450-6210
Csomós, B., Szabics, A. Zs., Szalai, Á. (2020). Mérjük objektíven a versenyképességet! https://www.mnb.hu/letoltes/csomos-balazs-szabicsandras-zsolt-szalai-akos-merjuk-objektiven-aversenykepesseget.pdf
Eichengreen, B., Park, D., Shin, K. (2011). When Fast Growing Economies Slow Down: International Evidence and Implications for China. NBER Working Papers 16919, National Bureau of Economic Research, Inc, https://doi.org/10.3386/w16919
Eichengreen, B., Park, D., Shin, K. (2013). Growth Slowdowns Redux: New Evidence on the Middle-Income Trap. NBER Working Papers 18673, National Bureau of Economic Research, Inc, https://doi.org/10.3386/w18673
Foxley, A., Sossdorf, F. (2011). Making the Transition: From Middle-Income to Advanced Economies. Carnegie Endowment for International Peace, https://carnegieendowment.org/files/making_the_transition.pdf
Hausmann, R. (2020). Stabilan az élmezőnyben: összetettség, mint a jövő sikereinek alapja. https://www.mnb.hu/letoltes/hausmann-robertstabilan-az-elmezonyben-osszetettseg-mint-a-jovosikereinek-alapja.pdf
Kharlamova, G., Vertelieva, O. (2013). The International Competitiveness of Countries: Economic-Mathematical Approach. Economics & Sociology, Vol. 6, No 2, 2013, pp. 39–52, https://doi.org/10.14254/2071-789X.2013/6-2/4
Matolcsy, Gy. (2020a). Egyensúly és növekedés 2010–2019 – Sereghajtóból újra éllovas. Magyar Nemzeti Bank, Budapest
Matolcsy, Gy. (2020b). Quo vadis Hungaria? – Arccal egy új világ felé. Polgári Szemle, 16. évf. 1–3. szám, 2020, 13–35. oldal, https://doi.org/10.24307/psz.2020.0703
Matolcsy, Gy. (2020c). A versenyképesség mint a fenntarthatóság meghatározó feltétele. Pénzügyi Szemle, 65. évfolyam, 2020/2. különszám, 7–24. oldal, https://doi.org/10.35551/PSZ_2020_k_2_1
Matolcsy, Gy. (2022a). Elérhetjük-e az EU átlagos fejlettségét 2030-ra? Magyar Nemzet 2022. 02. 28., https://magyarnemzet.hu/pc19/2022/02/matolcsy-gyorgy-elerhetjuk-e-az-euatlagos-fejlettseget-2030-ra
Matolcsy, Gy. (2022b). Eredményes válságkezeléstől a fenntartható felzárkózásig. Magyar Nemzet 2022. 03. 07., https://magyarnemzet.hu/pc19/2022/03/matolcsy-gyorgy-eredmenyesvalsagkezelestol-a-fenntarthato-felzarkozasig
Matolcsy, Gy. (2022c). Mit őrizzünk meg az extenzív növekedési modellből? Magyar Nemzet 2022. 02. 14., https://magyarnemzet.hu/pc19/2022/02/matolcsy-gyorgy-mit-orizzunk-megaz-extenziv-novekedesi-modellbol
Palotai, D., Virág, B. (2016). Versenyképesség és növekedés. Magyar Nemzeti Bank, Budapest
Porter, M. E. (1990). The Competitive Advantage of Nations. Harvard Business Review, Vol. 68, No. 2, 1990, pp. 73–93, http://www.economie.ens.fr/IMG/pdf/porter_1990_-_the_competitive_advantage_of_nations.pdf
Siudek, T., Zawojska, A. (2014). Competitiveness in the Economic Concepts, Theories and Empirical Research. Acta Scientiarum Polonorum. Oeconomia, 13(1), 91–108
Somogyi, M. (2009). Versenyképesség a szakirodalomban – A fogalmi megközelítések összegzése és elemzése (I. rész). Vezetéstudomány – Budapest Management Review, 40 (4). 54–64. oldal, https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2009.04.05
IMD (2021). World Competitiveness Ranking. https://www.imd.org/centers/worldcompetitiveness-center/rankings/world-competitiveness/
MNB (2018). Növekedési jelentés 2018. Magyar Nemzeti Bank, https://www.mnb.hu/kiadvanyok/jelentesek/novekedesi-jelentes/2018-11-08-novekedesi-jelentes-2018-november
MNB (2021). Versenyképességi jelentés 2021. Magyar Nemzeti Bank, https://www.mnb.hu/kiadvanyok/jelentesek/versenykepessegi-jelentes/versenykepessegi-jelentes-2021
Világbank (2013). China 2030: Building a Modern, Harmonious, and Creative Society. Development Research Center of the State Council, World Bank, Washington, DC, https://doi.org/10.1596/978-0-8213-9545-5
Világbank (2020). Doing Business 2020. World Bank Group, https://www.doi.org/10.1596/978-1-4648-1440-2
Világbank (2021). World Bank Group to Discontinue Doing Business Report. https://www.worldbank.org/en/news/statement/2021/09/16/world-bank-group-to-discontinue-doing-businessreport
WEF (2016). What is competitiveness? https://www.weforum.org/agenda/2016/09/what-iscompetitiveness/
WEF (2019). The Global Competitiveness Report 2019. World Economic Forum. https://www3.weforum.org/docs/WEF_TheGlobalCompetitivenessReport2019.pdf
