A várható élettartam jövőbeli növekedésének korlátozó tényezői a fejlett országokban

Absztrakt

A várható élettartam növekedése a magas jövedelmű országok körében jelentősen ellaposodott az elmúlt évtizedekben. Az életmódból fakadó nem-fertőző krónikus betegségek egyre nagyobb tömegeket érintenek a fejlett országokban, ami hosszú távon megakaszthatja a várható élettartam korábbi évtizedekben látott növekedését. Emellett a koronavírus is új helyzetet teremtett a világ legfejlettebb térségeiben: először figyelhető meg a várható élettartam mérséklődése az Európai Unióban. Elemzésünk rámutat arra, hogy a koronavírus okozta várható élettartam csökkenésének nagyságát a térségben 2020-ban kevés jól megfogható változó befolyásolta, az Európai Unió gazdagabb-szegényebb, magasabb-alacsonyabb időskorú részarányú országai között nem volt érdemi különbség a várható élettartam csökkenésének mértékében, azonban a 2021-es év adatai alapján a kelet-közép európai országokban a várható élettartam jelentősen nagyobb mértékben mérséklődött, mint a centrum országokban. Amennyiben az életmódból fakadó nem-fertőző krónikus betegségekre és a koronavírus járványra a jövőben sem találnak megfelelő népegészségügyi válaszokat, a várható élettartam ellaposodása tartós maradhat a fejlett országokban.