Termelve fogyasztás (prosumption): elméleti alapok és kutatási irányok a fenntartható fejlődés szemszögéből

Szerzők

  • Noémi Csigéné Nagypál Egyetemi docens, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
  • Mariann Szabó Egyetemi adjunktus, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

DOI:

https://doi.org/10.14267/RETP2024.04.03

Kulcsszavak:

termelve fogyasztás (prosumption), Fenntartható Fejlődési Célok, társadalmi hatások, környezeti hatások, E29, Q01

Absztrakt

A termelve fogyasztás (prosumption) mind a termelés, mind a fogyasztás szempontjából egyre elterjedtebb, meghatározóbb jelenség. Ugyan a hagyományos társadalmakban is jellemző volt, hogy a háztartás vagy az egyén maga termelje meg fogyasztási cikkei egy részét, napjaink modern technológiája és intézményei a termelve fogyasztás számos speciális formáját lehetővé teszik, termékek széles skálája esetében. Ilyen termék lehet például a villamos energia (háztartási kiserőmű), élelmiszer (konyhakertek, közösségi kertek), vagy az információ (online közösségek). Tanulmányunkban a fogyasztói oldalra fókuszálva áttekintjük a prosumption térnyerését, formáit, megkülönböztetve a „kényszerű” és a „kifinomult termelve fogyasztást”. Áttekintjük lehetséges hatásait, megállapítva, hogy – a szakirodalom szerint – a pozitív társadalmi és környezeti hatások a meghatározóak. Végezetül ismertetjük az ENSZ Fenntartható Fejlődési céljaival való kapcsolatrendszerét, szintén számos pozitív hatást beazonosítva. Jelentőségének és hatásainak teljesebb körű megismeréséhez elengedhetetlenek a további empirikus kutatások.

Letöltések

Megjelent

2024-12-20

Folyóirat szám

Rovat

Tanulmányok