Vállalati ökológiai lábnyomszámítás kihívásai a kkv szektorban

Szerzők

  • Cecília Szigeti Széchenyi István Egyetem, Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar, Nemzetközi és Elméleti Gazdaságtan Tanszék http://orcid.org/0000-0002-2163-5211
  • Áron Szennay Budapesti Gazdasági Egyetem, Pénzügyi és Számviteli Kar; Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola http://orcid.org/0000-0003-3567-9394
  • Judit Lisányi Endréné Beke Budapesti Gazdasági Egyetem, Külkereskedelmi Kar http://orcid.org/0000-0002-1368-4400
  • Réka Judit Polák-Weldon Budapesti Gazdasági Egyetem, Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar
  • László Radácsi Budapesti Gazdasági Egyetem, Pénzügyi és Számviteli Kar; Budapesti Gazdasági Egyetem, Budapest LAB Vállalkozásfejlesztési Központ

Kulcsszavak:

ökológiai lábnyom, ökológiai lábnyom kalkulátor, kkv, kis- és középvállalkozások

Absztrakt

A tudományos és társadalmi diskurzus elsősorban a nagyvállalati szereplők környezeti teljesítményét vizsgálja. Habár ezek a vállalatok rendszerint több országban tevékenykednek, az Európai Unióban létrehozott hozzáadott érték, valamint ebből kifolyólag a környezetkárosítás több, mint felét a kis- és középvállalkozások állítják elő. Ugyanakkor míg a nagyvállalatok a környezeti teljesítmény méréséhez szükséges eszközöket és szakértelmet igénybe vehetik, addig a kkv szektor számára ezen lehetőségek csupán korlátozottan állnak rendelkezésre.

Kutatásunkban egy, a kkv szektor sajátosságainak megfelelő ökológiai lábnyom kalkulátort dolgoztunk ki, melyet hat különböző szektorban és szervezeti keretek között működő vállalkozás esetében teszteltünk. Eredményeink alapján a társas vállalkozások vezetői információs rendszere tartalmazza mindazon főbb input adatokat, melyek elegendőek a vállalkozás ökológiai lábnyomának becsléséhez. Az egyéni vállalkozók esetében ugyanakkor a szükséges adatok zöme csak becsléssel állítható elő.

A kkv szektor környezeti teljesítményének nagyobb transzparenciája érdekében javasoljuk, hogy a társas vállalkozások kiegészítő melléklete összehasonlítható és konzisztens módon, természetes mértékegységben tartalmazza az ökológiai lábnyom számításához szükséges főbb input adatokat. Ezen információk, valamint a kidolgozott kalkulátor segítségével meghatározhatóvá válna az egyes szektorok átlagos környezetterhelése, mely megfelelő kiindulási pontot nyújthatna a vállalkozások környezeti szempontú beruházásaihoz.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Szerző életrajzok

Cecília Szigeti, Széchenyi István Egyetem, Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar, Nemzetközi és Elméleti Gazdaságtan Tanszék

tanszékvezető egyetemi docens,

Áron Szennay, Budapesti Gazdasági Egyetem, Pénzügyi és Számviteli Kar; Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola

tanársegéd, PhD hallgató

Judit Lisányi Endréné Beke, Budapesti Gazdasági Egyetem, Külkereskedelmi Kar

egyetemi docens,

Réka Judit Polák-Weldon, Budapesti Gazdasági Egyetem, Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar

tanársegéd,

László Radácsi, Budapesti Gazdasági Egyetem, Pénzügyi és Számviteli Kar; Budapesti Gazdasági Egyetem, Budapest LAB Vállalkozásfejlesztési Központ

tudományos főmunkatár; igazgató

Hivatkozások

Benedek, A., Takácsné György, K. (2016) A felelős vállalatirányítás személyi tényezői: A CSR-központ felelős vállalatvezetők attitűdjének vizsgálata a kis- és középvállalatok körében. Vezetéstudomány / Budapest Management Review, 47 (1). pp. 58-67.

Chambers, N.; Simmons, C.; Wackernagel, M. (2000): Sharing Nature's Interest: Ecological Footprints as an Indicator of Sustainability. Routledge.

Borzán A. – Szekeres B. (2017): A hazai és a román környezeti költséggazdálkodás fontosabb jellemzőinek vizsgálata. Számviteli tanácsadó, IX. évf. 9. sz. pp. 2-9.

Borzán A. – Szekeres B. (2018): Meeting the environmental information needs in the light of the accounting reports of Hungarian and Romanian enterprises. Legal, economic, managerial and environmental aspects of performance competencies by local authorities, 5th international scientific correspondence conference. Slovak University of Agriculture in Nitra, pp. 37-44.

Csutora M. (2011): Az ökológiai lábnyom számításának módszertani alapjai. pp. 6-16. In.: Csutora M.: Az ökológiai lábnyom ökonómiája. Aula Kiadó, Budapest

ENSZ (2015): Transforming our world: the 2030 Agenda for Sustainable Development http://www.un.org/ga/search/view_doc.asp?symbol=A/RES/70/1&Lang=E letöltve: 2019. 03. 04.

Eurostat (2017): Annual Report on European SMEs 2016/2017 https://publications.europa.eu/en/publication-detail/-/publication/0b7b64b6-ca80-11e7-8e69-01aa75ed71a1 letöltve: 2019. 03. 05.

Harangozó, G. (2008): Mitől zöld egy vállalat - avagy mit is jelent a jó környezeti teljesítmény? Vezetéstudomány, 39:(1) pp. 27-36.

Harangozó, G. (2011): A visszapattanó hatás jelentősége az energiafelhasználás csökkentésében. pp. 108-118. in Csutora, M. (szerk.): Az ökológai lábnyom ökonómiája. Aula Kiadó, Budapest

Harangozó G., Szigeti, C. (2017): Corporate carbon footprint analysis in practice – With a special focus on validity and reliability issues. Journal of Cleaner Production, 167., pp. 1177-1183 http://dx.doi.org/10.1016/j.jclepro.2017.07.237

IPCC (2018): Global warming of 1.5°C https://www.ipcc.ch/site/assets/uploads/sites/2/2018/07/SR15_SPM_version_stand_alone_LR.pdf letöltve: 2019. 03. 04.

Karcagi-Kováts A. (2008): Az anyagáram elemzés indikátorai és alkalmazásuk lehetőségei az agrár- és fenntarthatósági stratégiákban. In: 50. Jubileumi Georgikon Napok, Keszthely Pannon Egyetem Georgikon Kar, pp 1-8 ISBN: 9789639639324

Karcagi-Kováts A. (2009): Az MFA mutatók alkalmazásának lehetőségei a települési fenntarthatóság jellemzésében. Agrártudományi Közlemények Acta Agraria Debreceniensis: 34 pp. 107-116.

Karcagi-Kováts A., Kovács I., Dombi M., Kuti I. (2016): A gazdasági válság lehetséges környezeti ajándékhatásai a visegrádi négyek országaiban. Közép-Európai Közlemények, 9: 2 (33) pp. 51-60.

Kerekes, S. (2018): Kergetjük a lehetetlent. A fenntartható fejlődés vad probléma, de szelídíteni lehet és érdemes! Magyar Minőség, március pp.

Kocsis, T. (2010): „Hajózni muszáj!” A GDP, az ökológiai lábnyom és a szubjektív jóllét stratégiai összefüggései. Közgazdasági Szemle, pp. 536-554

Kovács Z., Szigeti C., Egedy T., Szabó B., Kondor A. (2017): Az urbanizáció környezeti hatásai –Az ingázás ökológiai lábnyomának változása a budapesti várostérségben. Területi Statisztika, 57(5): 469–494.

Lazarus, E.; Zokai, G.; Borucke, M.; Panda, D.; Iha, K.; Morales, J.C.; Wackernagel, M.; Galli, M.; Gupta, N. (2014) Working Guidebook to the National Footprint Accounts: 2014 Edition. Oakland: Global Footprint Network.

McDonald G. W.; Patterson M. G. (2004): Ecological Footprints and interdependencies of New Zealand regions (analysis) Ecological Economics (50) pp: 49-67

Stiglitz J.; Sen A.; Fitoussi J.-P. (2009): Report by the Commission on the Measurement of Economic Performance and Social Progress http://www.stiglitz-sen-fitoussi.fr/documents/rapport_anglais.pdf

Széchy, A., Zilahy, Gy. (2018): Vállalati környezeti menedzsment Magyarországon – az elmúlt húsz év tapasztalatai. In: Környezet, gazdaság, társadalom. Tanulmányok Kerekes Sándor 70. születésnapja tiszteletére. Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár, pp. 168-179. ISBN 978-615-5599-54-5

Szigeti, C. (2016): Az ökológiai lábnyom határai. Typotex, Budapest ISBN 978-963-2798-83-7

Tóth, G., Szigeti, C., Harangozó, G., Szabó, D.R. (2018): Ecological Footprint at the Micro-Scale—How It Can Save Costs: The Case of ENPRO. Resources, 7(3), 45 https://doi.org/10.3390/resources7030045

Varga, J. – Csiszárik-Kocsir, Á. (2015): Versenyképességi átrendeződés Közép-Kelet Európában, fókuszpontban a V4 országok, Kárpát-medencei verseenyképesség - 6. Báthory – Brassai Konferencia, Óbudai Egyetem, 2015. május 27.-28., 316.-335. old.

Varga, J. – Csiszárik-Kocsir, Á. (2016):A szervezetek versenyképességének alapjai: stratégiai menedzsment a hazai vállalkozásoknál, Vállalkozásfejlesztés a XXI. században VI. – Tanulmánykötet, Óbudai Egyetem, Keleti Károly Gazdasági Kar, 433-458. pp.

Vetőné Mózner, Zs. (2014): Úton a fenntartható élelmiszerfogyasztás felé. PhD értekezés. http://phd.lib.uni-corvinus.hu/724/1/Vetone_Mozner_Zsofia_dhu.pdf

van den Bergh JCM. J.; Verbruggen H. (1999) Spatial sustainability, trade and indicators: an evaluation of the ecological footprint. Ecological Economics (29) 61–72.

Veress, A., Borzán, A. Kardos, B. (2018): Számvitel menedzsereknek és informatikusoknak, Saldo Kiadó, Budapest ISBN 978-963-638-556-9

Zsóka, Á., Vajkai, É. (2018) Corporate sustainability reporting: Scrutinising the requirements of comparability, transparency and reflection of sustainability performance. Society and Economy, 40, 1., pp. 19-44 https://doi.org/10.1556/204.2018.40.1.3

Megjelent

2019-07-08

Hogyan kell idézni

Szigeti, C., Szennay, Áron, Lisányi Endréné Beke, J., Polák-Weldon, R. J., & Radácsi, L. (2019). Vállalati ökológiai lábnyomszámítás kihívásai a kkv szektorban. Vezetéstudomány / Budapest Management Review, 50(7-8). Elérés forrás https://journals.lib.uni-corvinus.hu/index.php/vezetestudomany/article/view/317

Folyóirat szám

Rovat

Tanulmányok