Negatív kapcsolatok a szervezeti hálózatokban

Meghatározások, módszerek és mércék

Kulcsszavak: szervezeti hálózatkutatás, kapcsolathálózatok, személyközi kapcsolatok, negatív kapcsolatok, pletyka, irigység, elkerülés

Absztrakt

Az elmúlt években a szervezetkutatásban és a tanácsadói gyakorlatban is növekvő figyelem irányult a szervezeti kapcsolathálózatok feltárására és elemzésére. E vizsgálatok azonban szinte minden esetben a pozitív kapcsolatokra összpontosítottak, miközben nem vették figyelembe, milyen hatást fejtenek ki a negatív kapcsolatok a hálózatokban. A negatív kapcsolatok (mint a bizalmatlanság, irigység vagy elkerülés) nem azonosak a pozitív kapcsolatok hiányával, és módszertani szempontból nem tekinthetők azok ellentéteinek sem. A negatív kapcsolatokat legegyszerűbben kognitív ítéletek, negatív érzések és más személyre irányuló magatartási szándékok relatíve tartós vagy visszatérően jelentkező eredőiként határozhatjuk meg. A tanulmány célja, hogy bemutassa a negatív kapcsolatok meghatározásait és modelljeit, illetve ismertesse a korábbi kutatások eredményeit (1) az egyének, (2) a diádok, (3) a triádok és (4) a teljes hálózat elemzési szintjein. A tanulmány felhívja a figyelmet az adatfelvétel és adatelemzés kihívásaira a negatív kapcsolatok kutatása során, amelyekre megoldásokat is kínál. A szakirodalmi áttekintés elsősorban a témában 2010 óta megjelent nemzetközi szakcikkek eredményeit összegzi.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Információk a szerzőről

Máté Baksa, Budapesti Corvinus Egyetem

PhD-hallgató

Hivatkozások

Adams, J., Khan, H. T. A., Raeside, R., & White, D. (2007). Research Methods for Graduate Business and Social Science Students (1st ed.). Sage Publications.

Bakacsi, Gy. (2004). Szervezeti magatartás és vezetés. Budapest: Aula Kiadó.

Baksa, M., & Drótos, Gy. (2018). Vállalati közösségi média - A személyközi hálózatok motorja. Vezetéstudomány, 49(4), 2–11. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2018.04.01

Boda, Zs., & Néray, B. (2015). Inter-ethnic friendship and negative ties in secondary school. Social Networks, 43, 57–72. https://doi.org/10.1016/j.socnet.2015.03.004

Borgatti, S. P., Brass, D. J., & Halgin, D. S. (2014). Social network research: confusions, criticisms, and controversies. In D. J. Brass, G. Labianca, A. Mehra, D. S. Halgin, & S. P. Borgatti (Eds.), Research in the Sociology of Organizations. Bradford, UK: Emerald Publishing. https://doi.org/10.1108/S0733-558X(2014)0000040001

Borgatti, S. P., & Foster, P. C. (2003). The Network Paradigm in Organizational Research: A Review and Typology. Journal of Management, 29(6), 991–1013. https://doi.org/10.1016/S0149-2063_03_00087-4

Borgatti, S. P., & Halgin, D. S. (2011). On Network Theory. Organization Science, 22(5), 1168–1181. https://doi.org/10.1287/orsc.1100.0641

Borgatti, S. P., & Molina, J. L. (2003). Ethical and Strategic Issues in Organizational Social Network Analysis. The Journal of Applied Behavioral Science, 39(3), 337–349.

Bourdieu, P. (1986). The forms of capital. In J. G. Richardson (Ed.), Handbook of Theory and Research for the Sociology of Education (pp. 241–258). New York, US: Greenwood.

Bouyssou, D., & Marchant, T. (2018). The β-ranking and the β-measure for directed networks: Axiomatic characterizations. Social Networks, 52, 145–153. https://doi.org/10.1016/j.socnet.2017.06.005

Brass, D. J., & Labianca, G. (1999). Social Capital, Social Liabilities, and Social Resources Management. In R. T. A. J. Leenders & S. M. Gabbay (Eds.), Corporate Social Capital and Liability (pp. 323–338). Boston, MA: Springer.

Burt, R. S. (2005). Brokerage and Closure : An Introduction to Social Capital (1st ed.). Oxford, UK: Oxford University Press.

Carver, C. S., & Scheier, M. F. (2006). Személyiségpszichológia. Budapest: Osiris Kiadó.

Casciaro, T., Barsade, S. G., Edmondson, A. C., Gibson, C. B., Krackhardt, D., & Labianca, G. (Joe). (2015). The Integration of Psychological and Network Perspectives in Organizational Scholarship. Organization Science, 26(4), 1162–1176. https://doi.org/10.1287/orsc.2015.0988

Coleman, J. S. (1988). Social Capital in the Creation of Human Capital. American Journal of Sociology, 94, S95–S120.

Cross, R. L., Kaše, R., Kilduff, M., & King, Z. (2013). Bridging the Gap between Research and Practice in Organizational Network Analysis: A Conversation between Rob Cross and Martin Kilduff. Human Resource Management, 52(4), 627–644. https://doi.org/10.1002/hrm.21545

Cross, R. L., & Parker, A. (2004). The Hidden Power of Social Networks: Understanding How Work Really Gets Done in Organizations (1st ed.). Boston: Harvard Business Press.

Cross, R. L., & Thomas, R. J. (2009). Driving Results Through Social Networks: How Top Organizations Leverage Networks for Performance and Growth (1st ed.). US: Jossey-Bass.

Csaba, Z. L., & Pál, J. (2010). A negatív kapcsolatok alakulása és hatása: elméleti áttekintés és empirikus tesztelés két középiskolai osztályban. Szociológiai Szemle, 20(3), 4–33.

Ellwardt, L., Labianca, G. (Joe), & Wittek, R. (2012). Who are the objects of positive and negative gossip at work?. A social network perspective on workplace gossip. Social Networks, 34(2), 193–205. https://doi.org/10.1016/j.socnet.2011.11.003

Everett, M. G., & Borgatti, S. P. (2014). Networks containing negative ties. Social Networks, 38, 111–120. https://doi.org/10.1016/j.socnet.2014.03.005

Fujimoto, K., Snijders, T. A. B., & Valente, T. W. (2017). Popularity breeds contempt: The evolution of reputational dislike relations and friendships in high school. Social Networks, 48, 100–109. https://doi.org/10.1016/j.socnet.2016.07.006

Galántai, J., Pápay, B., Kubik, B. G., Szabó, M. K., & Takács, K. (2018). A pletyka a társas rend szolgálatában - Az informális kommunikáció struktúrájának mélyebb megértéséért a computational social science eszközeivel. Magyar Tudomány, 179(7), 964–976. https://doi.org/10.1556/2065.179.2018.7.5

Granovetter, M. (1973). The Strength of Weak Ties. American Journal of Sociology, 78(6), 1360–1380.

Grant, M. J., & Booth, A. (2009). A typology of reviews: An analysis of 14 review types and associated methodologies. Health Information and Libraries Journal, 26(2), 91–108. https://doi.org/10.1111/j.1471-1842.2009.00848.x

Grosser, T. J., Lopez-Kidwell, V., & Labianca, G. (2010). A Social Network Analysis of Positive and Negative Gossip in Organizational Life. Group & Organization Management, 35(2), 177–212. https://doi.org/10.1177/1059601109360391

Harrigan, N., & Yap, J. (2017). Avoidance in negative ties: Inhibiting closure, reciprocity, and homophily. Social Networks, 48(1), 126–141. https://doi.org/10.1016/j.socnet.2016.07.003

Hortoványi, L., & Szabó, Zs. R. (2006). Knowledge and organization : A network perspective. Society and Economy, (2), 165–179. https://doi.org/10.1556/SocEc.28.2006.2.6

Huitsing, G., van Duijn, M. A. J., Snijders, T. A. B., Wang, P., Sainio, M., Salmivalli, C., & Veenstra, R. (2012). Univariate and multivariate models of positive and negative networks: Liking, disliking, and bully-victim relationships. Social Networks, 34(4), 645–657. https://doi.org/10.1016/j.socnet.2012.08.001

Kane, G. C., Alavi, M., Labianca, G., & Borgatti, S. P. (2014). What’s Different about Social Media Networks? A Framework and Research Agenda. MIS Quarterly, 38(1), 274–304. https://doi.org/10.25300/MISQ/2014/38.1.13

Kiss, K. M. (2005). A kapcsolatháló-elemzés szervezeti lehetőségei. Vezetéstudomány, 36(3), 31–38.

Klein, K. J., Lim, B. C., Saltz, J. L., & Mayer, D. M. (2004). How do they get there? An examination of the antecedents of centrality in team networks. Academy of Management Journal, 47(6), 952–963. https://doi.org/10.2307/20159634

Kürtösi, Zs. (2007). Az informális kapcsolathálók működésének nemi különbségei egy szervezetben. Vezetéstudomány, 38(9), 18–29.

Labianca, G. (2014). Negative ties in organizational networks. In D. J. Brass, G. Labianca, A. Mehra, D. S. Halgin, & S. P. Borgatti (Eds.), Contemporary Perspectives on Organizational Social Networks (1st ed., pp. 239–259). Emerald Publishing.

Labianca, G., & Brass, D. J. (2006). Exploring the Social Ledger: Negative Relationships and Negative Asymmetry in Social Networks in Organizations. The Academy of Management Review, 31(3), 596–614. https://doi.org/10.2307/20159231

Labianca, G., Brass, D. J., & Gray, B. (1998). Social Networks and Perceptions of Intergroup Conflict: The Role of Negative Relationships and Third Parties. The Academy of Management Journal, 41(1), 55–67. https://doi.org/10.2307/256897

Marineau, J. E. (2017). Trust and Distrust Network Accuracy and Career Advancement in an Organization. Group and Organization Management, 42(4), 487–520. https://doi.org/10.1177/1059601115627529

Marineau, J. E., Labianca, G. (Joe), Brass, D. J., Borgatti, S. P., & Vecchi, P. (2018). Individuals’ power and their social network accuracy: A situated cognition perspective. Social Networks, 54, 145–161. https://doi.org/10.1016/j.socnet.2018.01.006

Marineau, J. E., Labianca, G., & Kane, G. C. (2016). Direct and indirect negative ties and individual performance. Social Networks, 44(1), 238–252. https://doi.org/10.1016/j.socnet.2015.09.003

Mérei, F. (2006). Közösségek rejtett hálózata: Szociometriai értelmezés (4th ed.). Budapest: Osiris.

Obstfeld, D. (2005). Social Networks, the Tertius Iungens Orientation, and Involvement in Innovation. Administrative Science Quarterly, 50(1), 100–130. https://doi.org/10.2189/asqu.2005.50.1.100

Parker, A., Halgin, D. S., & Borgatti, S. P. (2016). Dynamics of Social Capital: Effects of Performance Feedback on Network Change. Organization Studies, 37(3), 375–397. https://doi.org/10.1177/0170840615613371

Robins, G. (2015). Doing Social Network Research: Network-based Research Design for Social Scientists (1st ed.). SAGE Publications.

Shipilov, A., Labianca, G., Kalnysh, V., & Kalnysh, Y. (2014). Network-building behavioral tendencies, range, and promotion speed. Social Networks, 39(4), 71–83. https://doi.org/10.1016/j.socnet.2014.03.006

Snow, C. C., & Fjeldstad, Ø. D. (2015). Network Paradigm: Applications in Organizational Science. International Encyclopedia of the Social & Behavioral Sciences: Second Edition (Second Edi, Vol. 16). Elsevier. https://doi.org/10.1016/B978-0-08-097086-8.73107-2

Sterling, C. M., & Labianca, G. (Joe). (2015). Costly comparisons: Managing envy in the workplace. Organizational Dynamics, 44(4), 296–305. https://doi.org/10.1016/j.orgdyn.2015.09.007

Szell, M., Lambiotte, R., & Thurner, S. (2010). Multirelational Organization of Large-scale Social Networks in an Online World, 107(31). https://doi.org/10.1073/pnas.1004008107

Szell, M., & Thurner, S. (2010). Measuring social dynamics in a massive multiplayer online game. Social Networks, 32(4), 313–329. https://doi.org/10.1016/j.socnet.2010.06.001

Szvetelszky, Zs. (2017). Rejtett szervezetek: Az informális kommunikáció hatalma. Budapest: Typotex.

Tai, K., Narayanan, J., & McAllister, D. J. (2012). Envy as Pain: Rethinking the Nature of Envy and its Implications for Employees and Organizations. Academy of Management Review, 37(1), 107–129. https://doi.org/10.5465/amr.2009.0484

Taylor, S. E. (1991). Asymmetrical effects of positive and negative events: The mobilization-minimization hypothesis. Psychological Bulletin, 110(1), 67–85. https://doi.org/http://dx.doi.org/10.1037/0033-2909.110.1.67

Telegdy, B. (2013). Is the Positive Network the Inverse of Negative Network? International Review of Social Research, 3(3), 21–38.

Tolsma, J., van Deurzen, I., Stark, T. H., & Veenstra, R. (2013). Who is bullying whom in ethnically diverse primary schools? Exploring links between bullying, ethnicity, and ethnic diversity in Dutch primary schools. Social Networks, 35(1), 51–61. https://doi.org/10.1016/j.socnet.2012.12.002

Török L., G. (2005). Az informális kapcsolati háló és a kompetenciák - Szociometria és 360 fokos értékelés alkalmazása egy felsővezetői team vizsgálata során. Vezetéstudomány, 36(4), 29–44.

Van Wijk, R., Jansen, J. J. P., & Lyles, M. A. (2008). Inter‐ and Intra‐Organizational Knowledge Transfer: A Meta‐Analytic Review and Assessment of its Antecedents and Consequences. Journal of Management Studies, 45(4), 830–853. https://doi.org/10.1111/j.1467-6486.2008.00771.x

Venkataramani, V., Labianca, G. (Joe), & Grosser, T. (2013). Positive and Negative Workplace Relationships, Social Satisfaction, and Organizational Attachment. Journal of Applied Psychology, 98(6), 1028–1039. https://doi.org/10.1037/a0034090

Megjelent
2019-09-09
Hogyan kell idézni
Baksa, M. (2019). Negatív kapcsolatok a szervezeti hálózatokban: Meghatározások, módszerek és mércék. Vezetéstudomány / Budapest Management Review, 50(9), 14-25. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2019.09.03
Folyóirat szám
Rovat
Tanulmányok