A félelem földrajza - Az európai katonai kiadások szerkezeti és mennyiségi változásainak elemzése (2014-2024)

Absztrakt

A 2022-es orosz-ukrán háború lezárta az európai békeosztalék korszakát, és drasztikus, strukturális fegyverkezési sokkot indított el a kontinensen. A tanulmány célja az európai fegyverkezés geopolitikai mozgatórugóinak feltárása, a térbeli fertőzési hatások számszerűsítése, valamint a költségvetési „ágyú vagy vaj” dilemma érvényesülésének vizsgálata. Az elemzés 2014 és 2024 közötti paneladatokon alapul. A térbeli interakciók vizsgálatára térbeli ökonometriai (SAR) modelleket, míg a belső költségvetési elvonások és az endogenitás kezelésére egy 10 COFOG-szektort átfogó, háromlépcsős legkisebb négyzetek (3SLS) szimultán egyenletrendszert alkalmazunk. Az eredmények szignifikáns térbeli dominóhatást igazolnak: a fegyverkezést az Oroszországtól mért távolság indítja be, amit a szomszédos államok fegyverkezési versenye tovább erősít. A 3SLS modell rámutat, hogy a kormányok a katonai terheket nem a humántőke (oktatás, egészségügy) kárára finanszírozzák, sőt, a társadalmi béke megőrzése érdekében növelik a szociális kiadásokat. A fegyverkezés valós árát a közigazgatás és a gazdasági infrastruktúra leépítése, valamint az adóterhek nagymértékű emelése fizeti meg.  A klasszikus „ágyú vagy vaj” dilemmát a modern jóléti államokban egy európai védelmi trilemma váltotta fel. A jelenlegi finanszírozási stratégia, amely az állami alapinfrastruktúra felélésére és adóemelésekre épít, hosszú távon veszélyezteti a fiskális stabilitást és a kontinens globális versenyképességét, így fenntarthatatlan.