Az exportképesség és jövedelmezőség kapcsolata a dél-dunántúli feldolgozó szektorban 2014 és 2019 között

Szerzők

  • Dániel Molnár PhD hallgató, MATE, Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola
  • Arnold Csonka Egyetemi docens, MATE, Agrár- és Élelmiszergazdasági Intézet
  • Tibor Bareith Egyetemi adjunktus, MATE, Vidékfejlesztés és Fenntartható Gazdaság Intézet

DOI:

https://doi.org/10.14267/RETP2023.01.03

Kulcsszavak:

feldolgozóipar, jövedelmezőség, export, földrajzi kitettség, Dél-Dunántúl, L11, D24, D40

Absztrakt

Tanulmányunkban a dél-dunántúli régió stratégiai szempontból kiemelt iparágát a feldolgozóipar jövedelmezőségét vizsgáltuk 2014 és 2019 között az exportképesség tükrében. Hipotézisünk szerint az aktív exportértékesítést folytató vállalatok eredményessége különbözik a kizárólag hazai piacra termelő vállalatokétól. Vizsgálatunkban endogén és exogén hatások kontrollja mellett, összesen négy különböző modellspecifikációban teszteltük a hipotézisünket. Eredményeink alapján a jövedelmezőség és az exportértékesítés között nem találtunk statisztikailag igazolható kapcsolatot, azonban a vállalatok tőkeáttételi mutatója, a munkaerő hatékonyság és a HUF/EUR árfolyam jelentősen befolyásolja a jövedelmezőségét. Igazoltuk továbbá, hogy a műszaki vállalatok magasabb jövedelmezőséget mutattak a vizsgált időszakban, a földrajzi elhelyezkedésnek viszont nincs hatása az eredményre.

Letöltések

Megjelent

2023-03-19

Folyóirat szám

Rovat

Tanulmányok