Az egyetem feladatainak átalakulása

Absztrakt

A tanulmányban az egyetemek átalakulását elemezzük a tudásalapú gazdaság korában. Áttekintjük az egyetemek átalakulásával járó, a XXI. század első negyedét jellemző új korszakot, a tudás globalizálódását. A napjainkban kibontakozó új egyetemi struktúrában a jogállami normákra történő nevelés és az ezzel harmóniában lévő oktatás kerül a középpontba. Az egyetemi átalakulás felveti a tudomány szerveződésének kérdését is. Bemutatjuk, hogy a tudás húzóerővé válásának egyik intézményi keretét az egyetemek kötődésének erősítése adja az adott térséghez, régióhoz. Az elemzés második részében a hazai felsőoktatás képzési szerkezetének regionális jellemzőit vizsgáljuk. Ennek egyik sajátossága, hogy a hallgatók többségét, 52%-át a Budapesten tanulók teszik ki. A képzési szerkezet emellett további regionális különbségeket is mutat, amíg a központ régióban a gazdasági és a műszaki képzések meghatározó aránya a jellemző, addig a vidéki oktatást inkább a műszaki-, a pedagógus-, az egészségtudományi- és az agrárképzések jellemzik. A képzési sajátosságok mellett elemeztük az egyetemek és vállalatok közötti kooperációs kapcsolatot, a duális képzéseket, valamint az egyetemek szerepét a regionális K+F termelési érték előállításában. Az elemzéssel arra jutottunk, hogy az egyetemek K+F tevékenysége jellemző módon az egészségügyhöz és nem a közúti járműgyártáshoz kapcsolódik, ami mutatja a kitörési pontot a hazai felsőoktatás innovációs stratégiája tekintetében. Második következtetésünk, hogy az üzleti modellek, az üzleti innovációk jobban befolyásolják a K+F költéseket, mint a műszaki ráfordítások. A tanulmány harmadik részében azt vizsgáljuk, hogy a budapesti és a vármegyei felsőoktatási intézmények mennyire hatékonyak a jelentkezők vonzásában és a diplomások megtartásában. Vonzóerő tekintetében is jelentős egyenlőtlenség van Budapest javára, ugyanakkor nehéz számszerűsíteni, hogy a diplomások megtartása tekintetében mennyire sikeres Budapest a fiatalok külföldi munkavállalásának bizonytalan számbavétele miatt. Két egyetem rendelkezik jelentős megtartó erővel, a Nyíregyházi Egyetem és a Miskolci Egyetem, mind a két esetben azt feltételezzük, hogy az egyetemeknek sikerült jól beépülniük a megyei, regionális üzleti környezetbe. A képzési területek szempontjából a legerősebb megtartó képességgel a gazdaságtudományi és az informatikai képzések rendelkeznek.