Piacgazdaság: Oikonomikus egyensúlyi vagy krematisztikus túlkínálati rendszer?

Absztrakt

Az uralkodó paradigma szerint a piacgazdaság lényegi rendszerjellemzője az aggregált termékpiaci egyensúly. Ezzel szemben Kornai a piacgazdaság lényegi jellemzőjét a túlkínálati rendszer mivoltában látja, vagyis a piacgazdaságban nincs aggregált termékpiaci egyensúly. Ebben a munkában e két összebékíthetetlen rendszerjellemzőt eredményező logikai struktúrát vizsgálom meg. Rámutatok, hogy az uralkodó elméletben a valós elemzés (real analyis) – oikonomia – egyensúly lehetősége logikai láncolatként következik. Ezzel szemben a Keynes-t és Marx-ot ötvöző heterodox elméletben a pénz elemzési (monetary analysis) keret –khrematistiké – aggregált termékpiaci túlkínálat logikai lánc áll fent. Homo oiconomicus versus homo khrematisticus. Makro-oikonomia kontra makro-khrematistiké. A kettő összebékíthetetlen. Ha elfogadjuk Max Weber és Marx állítását, miszerint a piacgazdaság lényegi jellemzője a khrematistiké, akkor ennek súlyos következménye van a makroökonómiai modellezés és elméletépítés terén: a makro-oikonomia nem viszi előre a piacgazdaság elméleti megértését.